Pár évtizednyi robotos filmekkel és mesékkel történő prediktív programozás (terv szerint később bekövetkező események gondolatához való "szoktatás") után lassan a "hétköznapjaink részévé" válnak a katonai robotok is.

Tehát tessék barátkozni a gondolattal, ez már valóság!

Gordon Johnson, Pentagon alkalmazott szerint a katonák ezen generációja nem lesz éhes, nem fog félni, nem lesz rájuk semmilyen hatással, ha a mellettük küzdő "társukat" kilövik, ezáltal sokkal jobbak és hatékonyabbak lesznek az "emberi" katonáknál.

Fegyveres gyilkológépek lélek és lelkiismeret nélkül? Jól hangzik, igaz?

Video:

https://www.youtube.com/watch?v=b_Su1n3UaHY

https://www.youtube.com/watch?v=U41xU5eabg4&feature=youtu.be

A Boszniai Piramis Komplexum 20 000 évvel tolja visszább a civilizációk idővonalát.

A Boszniai Piramisok völgye négy ősi piramisból áll, és a Boszna termékeny völgyében található 40 kilométerre Szarajevótól észak-keleti irányban. Először 2005-ben Dr Semir Osmanagich fedezte fel, majd 8 évvel később a feltárásokat évről-évre folytatva azonosította is a négy piramist: a Nap piramisa (Pyramid of the Sun), Hold piramisa (Pyramid of the Moon), Sárkány piramisa (Pyramid of the Dragon), Szeretet piramisa (Pyramid of Love), a hozzájuk kapcsolódó ásatási területet, a Földanya Templomát (Temple of Mother Earth) és a felszín alatt körülbelül 6 négyzetkilométert behálózó járatrendszert (Ravne Tunnels).

"A Piramisok építői, ezek az ősi emberek ismerték a frekvenciák és az energia titkait. Természetes anyagokat használtak technológiájuk fejlesztésére és olyan méretű épületek megalkotására, amelyekhez foghatót még nem láttunk a Földön" - mondta Dr Osmanagich. A központi Nap piramis - bosnyákul: Piramida Sunca - 420 méterével magasodik a levegőbe és több millió tonnát nyom.

Összehasonlításképp Kheopsz nagy piramisa (Khufu) a Gíza fennsíkon mindössze 146 méter magas.

Az ez évi régészeti munka során felszínre került bizonyítékok arra fognak kényszeríteni minket, hogy újragondoljuk történelmünk és kultúránk fejlődésének azt az értelmezését amely csupán 9 000 évvel ezelőttre teszi kezdetét. A hatalmas méretekkel bíró Nap piramis a szén (C14) izotópos kormeghatározás alapján 29 200 éves. 

"A kapott kormeghatározás eredmények megfelelnek annak, amit vártunk." Nyilatkozott Timothy Moon a vezető archeológus a felfedezésről. "Jelenleg tudásunk látóhatárán dolgozunk. Tudjuk, hogy az építmény a legutolsó jégkorszak előtt épült. Abban a korban, amikor fajunk a H. Sapiens Sapiens primitív vadászó gyűjtögető életmódot kellett, hogy folytasson. A felfedezésünk fenekestül forgatja fel ezt a gondolkodást, és az emberi faj történelmének újragondolását teszi szükségessé. Ez az ismeretlen kultúra magas fejlettségű művészetről és tudományról ad tanúbizonyságot, és egy olyan technológiáról, ami képes volt hatalmas méretű építményeket létrehozni, és ezzel - úgy hisszük - lehetőséget teremteni egy tiszta energiaforrás kiaknázására."

A szénizotópos vizsgálat 29 000 éves eredménye szépen illeszkedik a 2012-ben talált 24 800 éves mintához, amit a betonréteg fölött találtak. (Az archeológiában a felső övezettől az alsóbbak felé haladva idősebb kulturális rétegekkel találkozunk) Ebből arra következtetnek, hogy a struktúra építése 30 000 évvel ezelőttre nyúlik vissza.

Az idei feltárási időszak felfedezései a Ravne alagútrendszert is érintették. A Nap piramis felé vezető járatban a csapat több megalittömböt is talált. Augusztusban 400 méterrel a bejárattól felfedezték az eddigi legnagyobb (25 000 kg) megalittömböt. "Ez egy hatalmas felfedezés" - tette hozzá Timothy Moon "Itt van egy óriási kőtömb, valószínűleg ember alkotta kerámia, több százezer tonna hordalékanyag alatt. Falak talapzatát sikerült beazonosítanunk a környezetében, formára vágott építőkövek képében, és felfedeztünk egy tárgyi leletet, ami napkultuszra enged következtetni. Mindezt összegezve elmondhatjuk, hogy emberek éltek ezen a területen. Ami még zavarba ejtő, hogy pár méterre ettől a helyszíntől szerves anyagot találtunk, aminek a szénizotópos vizsgálata 20 100 évesre becsüli, ami ezeket az embereket a megalitikus kultúra előttre helyezi, és időben közelíti ezt a kulturális réteget a piramisok építésének idejéhez."

Nagy mennyiségű tárgyi lelet került még begyűjtésre a nagyméretű megalit terméhez kapcsolódó járatokból, például kőre felvitt festmények, művészeti elemek és egy sor elgondolkodtató faragott talp- és lábábrázolás.

magharakademia

A világ óceánjainak "egészségi állapota" a korábban véltnél jóval gyorsabban romlik - figyelmeztet az óceánok állapotát vizsgáló nemzetközi program (International Programme on the State of the Ocean, IPSO) új jelentése, amely szerint a nagy tengereknek számos fenyegetéssel kell szembenézniük.

Az óceánok egyre melegebbé válnak a klímaváltozás hatására, lassan veszítenek lúgosságukból a nagy mennyiségű szén-dioxid-elnyelés következtében és a túlhalászat, valamint a szennyezés is nagy fenyegetést jelent rájuk nézve. A szennyező anyagok hatására oxigénben szegény, illetve oxigénmentes "halálzónává" változott óceáni területek, amelyek valóságos hal- és növénytemetőnek számítanak, szintén jelentős problémát jelentenek.

A jelentés szerint a feltételek adottak az óceáni élővilág olyan típusú tömeges kipusztulásához, amelyre már volt példa a múltban.

A dokumentum szerzői felhívják a figyelmet arra, hogy "míg a szárazföldi hőmérséklet-növekedésében némi szünet állhat be, addig az óceánok ettől függetlenül tovább fognak melegedni. A legtöbb esetben azonban a nagy nyilvánosság és a döntéshozók nem ismerik fel, vagy szándékosan figyelmen kívül hagyják a helyzet súlyosságát".

A dokumentum szerint nem az egyes környezetkárosító problémák, hanem azok együttes hatása jelenti a legnagyobb fenyegetést. A korallzátonyok például nemcsak a magasabb hőmérsékletektől és a savasodás következményeitől szenvednek, hanem a nem megfelelő halászati módszerek, a szennyezés, az eliszaposodás és a mérgező vízvirágzás is pusztító hatással van rájuk.

A jótékonysági szervezetek által alapított IPSO a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) védett területekkel foglalkozó bizottságával (World Commission on Protected Areas, WCPA) közösen szervezett 2011-es és 2012-es workshopokra alapozva öt részből álló jelentést hoz nyilvánosságra a problémáról.

A dokumentumok a szén-dioxid-kibocsátás növekedésének visszaszorítására szólítják fel a világ kormányait, amennyiben ugyanis a legfőbb üvegházhatású gázként számon tartott szén-dioxid légköri koncentrációja meghaladja a 450 ppm (milliomod térfogatrész) szintet, akkor később a század folyamán erősen savasodni fognak az óceánok. A jelentés emellett a halászterületek hatékonyabb kezelését és a legtöbb kárt okozó vegyszerek csoportjainak listázását sürgeti - adta hírül a BBC hírportálja.

stop.hu

Valószínűleg egy tengeri gáztározó létesítmény a felelős azért, hogy az elmúlt hetekben több száz kisebb földrengés történt Spanyolország keleti partvidékén.

Az elmúlt egy hónap alatt több mint 300 földrengés történt a Valenciai-öbölben, amely területre geológusok szerint egyébként nem jellemző a szeizmikus aktivitás. Szerdán a Richter-skála szerinti 4,2-es erősségű földmozgást mértek Castellón de la Plana város körzetében, amely az eddigi legerősebb rengés volt a régióban. Csak szerdán tíz földmozgás volt a környéken. 

A rengések eddig nem okoztak személyi sérülést és komolyabb anyagi kárt, de azok nagy riadalmat keltettek a helyi lakosság körében. 

Az ipari miniszter csütörtökön közölte: valószínűleg közvetlen kapcsolat van a földmozgások és egy júniusban megnyitott, feltöltés alatt álló tengeri gáztározó üzemeltetése között. A kormány kedden még tagadta, hogy a földrengések összefüggésben lennének a gáztározóval, de környezetvédők és szeizmológusok már korábban is a létesítményt okolták a szokatlan földtani jelenségekért. 

A part közelében lévő, 1,3 milliárd köbméter gáz tárolására képes létesítmény júniusban kezdett üzemelni. A hatóságok a múlt héten felfüggesztették a tározó feltöltését a megszaporodott földrengések miatt, és vizsgálatot rendeltek el az ügyben. 

Az Európai Beruházási Bank által is támogatott projekt keretein belül az Escal UGS spanyol cég egy kimerült olajlelőhelyet kezdett el földgázzal feltölteni 1,7 kilométerrel a Földközi-tenger alatt. A tárolóba eddig 100 millió köbméter gázt pumpáltak a munkálatok múlt heti felfüggesztéséig. 

Egyes szakemberek szerint a problémák forrása, hogy a tározó egy törésvonal közelébe épült, az üzemeltető cég és a spanyol földtani intézet eddig nem erősítette meg. 

Spanyolországban egyébként három további föld alatti gáztároló működik, de egyik közelében sem mértek szokatlan szeizmikus aktivitást.

ma.hu

A Roszkoszmosz orosz űrkutatási hivatal azt közölte, hogy a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból felbocsátott rakéta Föld körüli pályára állította az Astra 2-E műholdat, amelyet rádió- és tévéadások analóg és digitális műsorszórására, európai, közel-keleti és afrikai mobiltelefon-hálózatok és internetfelhasználók kiszolgálására terveztek. 

A luxembourgi székhelyű SES Astra vállalat műholdját az eredeti tervek szerint július 21-én kellett volna felbocsátani, de a startot elhalasztották, miután előtte két és fél héttel, július 2-án az indítást követő 32. másodpercben lezuhant, majd felrobbant három orosz Glonaszsz navigációs műholdat szállító Proton-M hordozórakéta, és vele együtt megsemmisültek a műholdak is. Tavaly augusztusban is kudarccal végződött egy orosz és egy indonéz műhold felbocsátása egy ugyanilyen hordozórakétával.

Sikeresen Föld körüli pályára állított egy európai távközlési műholdat a Proton-M típusú orosz hordozórakéta hétfőn, három hónappal az után, hogy indításnál felrobbant egy hasonló űreszköz.

A kereskedelmi műholdak felbocsátásánál leggyakrabban használt hordozórakéta sorozatos sikertelenségei megtépázták az orosz űrkutatás tekintélyét. A júliusi baleset után ráadásul csaknem 600 tonna rendkívül mérgező üzemanyag került a levegőbe, komoly környezetszennyezést okozva, ami feszültséget keltett Oroszország és Kazahsztán viszonyában.

ma.hu

Egy antianyag hajtóművel megoldható a galaxis elhagyása, a jövő felfedezőinek a fény sebességének 0,2 százalékára kell felgyorsítaniuk űrhajóikat, állítja egy új, a csillagok mozgását vizsgáló tanulmány.

Tilmann Piffl, a potsdami Leibinitz Asztrofizikai Intézet tudósa munkatársaival a RAVE (Radiális Sebesség Kísérlet) felmérés legfrissebb adatait használták fel. A RAVE az Anglo-Ausztrál Obszervatórium 1,2 méteres Schmidt távcsövével dolgozik, ami az Új Dél-Walesi Siding Springben helyezkedik el, hogy több más tulajdonságuk mellett megmérjék a tőlünk távolodó, vagy éppen közeledő csillagok sebességét. A legutóbbi felmérés közel 426.000 csillagot elemzett.

A felmérés adataiból és egy korábban elkészült csillagkatalógus alapján a német-ausztrál csapat 90 nagy sebességű csillagot választott ki, minden korábbinál pontosabban megállapítva sebességüket és helyzetüket. A kiválasztottak közül több csillag sebessége elérte a másodpercenkénti 300 kilométert, a fény sebességének körülbelül egytizedét. A csapat ezután a Tejút-méretű spirális galaxisok különböző modelljeit vette szemügyre, hogy megállapítsa, melyik illik a legjobban a megfigyelt csillagokhoz és sebességeikhez. A legalkalmasabbnak tűnő szimulált galaxisok tömege megközelítőleg 1,6 trillió Nappal volt egyenértékű, ami szinte a fele a Tejútról alkotott általánosnak tekinthető feltételezéseknek, magyarázta Joss Bland-Hawthorn, az ausztrál Sydney Egyetem csillagásza, a csapat tagja. "Nem is olyan nagy, mint gondoltuk" - tette hozzá.

Miután megkapták a galaxis valószínűsíthető tömegét, a csapat kiszámította a naprendszerünk körzetében található objektumok szökési sebességét. Galaxisunk gravitációsszorításából történő kiszabaduláshoz 537 km/s sebességgel kell kilőnünk a Naprendszerből. Összehasonlításként a Föld gravitációjából való szökéshez elegendő mindössze 11,2 km/s.

Az 537 km/s sebességre a hagyományos rakéták soha nem lesznek képesek, a mai űrhajóknál alkalmazott kémiai rakéták túl sok üzemanyagot igényelnének, ugyanakkor a technika csúcsát képviselő, a hosszútávú Naprendszeren belüli utazásokhoz használatos ion-hajtóművek csúcssebessége sem nagyon haladja meg a 15 km/s-ot. Bland-Hawthorn szerint egy anyag és antianyag kombinációjával felszabaduló energiával hajtott űreszköz lenne a megoldás, ehhez persze meg kell találni az antianyag nagy mennyiségű előállításának és eltárolásának módjait. "Tudom, hogy őrült ötlet, de ha sok anyaggal és sok antianyaggal rendelkezünk, akkor ki tudunk juttatni egy űrhajót a galaxisból" - összegzett.

sg.hu

A Curiosity (Kíváncsiság) Marsjáró adataiból az derül ki, hogy a Mars légköre gyakorlatilag nem tartalmaz metánt – ami vaskos tudományos meglepetés, hiszen amerikai és más kutatók korábban azt publikálták, hogy bolygószomszédunk légkörében meglehetősen gyakori ez a gáz. A tudósok az űrszondák és teleszkópok megfigyelései alapján hitték ezt - a forrás a felszín alatt élő (e gázt kibocsátó) mikrobák.

" Ez fontos eredmény, amelynek ismeretében felül kell vizsgálni a marsi élettel kapcsolatos eddigi elméleteinket” – idézte a sciencedaily tudományos portál Michael Meyer-t, a NASA vezető tudósát. A felfedezés csökkenti annak esélyét, hogy a Marson jelenleg is léteznének metántermelő mikrobák, ugyanakkor a földön is számos olyan talajlakó organizmust ismerünk, amelyik nem termel metánt. Azaz, nem jelenthetjük ki végérvényesen, hogy ilyen élőlények nem léteznek a Marson.

A Curiosity tavaly október és idén június között hat alkalommal a Tunable Laser Spectrometer nevű eszközzel mért, de nem észlelt metánt. A becslések szerint a Mars légkörében egymilliárd részecskéből átlagosan 1,3 lehet a metán - a beszámoló a Science Express lapban jelent meg. Az egy szénből és négy hidrogénből álló molekulával kapcsolatban korábban olyan feltételezés is megjelent, hogy a Marson egymilliárd gázmolekula között akár 45 metán lehet.

A szénhidrogének közül a metán fordul elő a legnagyobb mennyiségben a Naprendszerben. Ennek a gáznak hosszú ideig, akár évszázadokon át a bolygó légkörében kellene tartózkodnia. De mint kiderült, nincs ilyen gáz a Marson. Évente legfeljebb 10-20 tonna kerülhet a vörös bolygó légkörébe, ötvenmilliószor kevesebb, mint amennyi a Föld légkörébe évente bejut.

http://nol.hu

Nemrég állították forgalomba Dél-Koreában azt a két autóbuszt, amelyek a működésükhöz szükséges energiát az aszfaltból nyerik.

Amikor áram jön az útból...
A technológia fejlesztését a Koreai Fejlett Tudomány és Technológiai Intézet (KAIST) végezte. Ezek a járművek elsőre ránézésre szinte semmiben sem különböznek a hagyományos meghajtású társaiktól. A kétajtós, alacsony padlós buszokat az úgynevezett OLEV (Online Electric Vehicles), azaz hálózatba kapcsolt elektromos hajtásrendszerrel szerelték fel.Lényege hogy az autóbusz útvonalán elektromos kábeleket fektetnek az aszfaltba, nagyjából 20-30 centiméter mélyen. A kábelek 20 kHz-es elektromágneses mezőt indukálnak, amelyből a járművek aljában található tekercsek átveszik az energiát.

A Shaped Magnetic Field in Resonance (SMFIR) nevű technológia nagy előnye, hogy a járműveket nem szükséges felszerelni nehéz akkumulátorokkal (a hagyományos elektromos járművekhez képest, csak mintegy 1/3-nyi méretűre van szükség) így sokkal könnyebbek, és nem kell megállniuk a feltöltés miatt sem. A buszok átlagosan 100 kilowattnyi energiát tudnak felvenni, az elektromos motorjuk teljesítménye pedig 136 lóerőnek felel meg, mely 85 százalékos átviteli hatékonyságot jelent.

A megfelelő működés érdekében az út teljes burkolatának mintegy 5-15 százalékát szükséges kábelekkel ellátni. Az elektromágneses mezőt generáló kábelek csak akkor lépnek működésbe, amikor érzékelik az aszfalton elhaladó autóbuszt. Így sem a gyalogosok, sem pedig az úton közlekedő egyéb járművek nem kerülnek elektromosság alá

Kicsiben már próbálták
A járművek jelenleg 24 kilométeres utat tesznek meg, a közel 400 ezer lakosú, Nakdong folyó mellett fekvő Gumi város központja, a vonatállomás, valamint az In-dong kerület között. Ez megegyezik a budapesti 46-os busz útvonalának a hosszával. (A nappali járatok közül ez a leghosszabb.) Bár az OLEV-rendszert első ízben tesztelik autóbuszokban, korában a technológiát már kipróbálták a szöuli vidámparkban. Abban az esetben, amennyiben a tesztüzem sikeresnek bizonyul, a város várhatóan további 10 autóbuszt vásárol 2015-ben, éss előreláthatóan az úthálózatot is bővíteni fogják.

Ez lenne a jövő?
A technológia biztosan nem fog villámgyorsan elterjedni, hiszen ahhoz a már meglévő utakat fel kéne bontani a kábelek telepítése érdekében. (Csak Budapest úthálózatának hossza jóval több, mint 4000 km.) Jelenleg olcsóbbak, a szervizelhetőség szempontjából is jóval költséghatékonyabbak, és főleg könnyebben kivitelezhetőek az elektromos felső vezetékek, vagy az elektromos töltő pontok felállítása. Azonban hosszabb távon ez a technika hatalmas lehetőségeket rejt magában. Képzeljük csak el, ha egyszer minden út, és az autók - vagy legalábbis a tömegközlekedési járművek - ilyen technológiával lesznek felszerelve: nem kell többé megállni tankolni, nem kell sorban állni a kútnál, nem foglal helyet és nem jelent plusz terhet a tank vagy éppen a nagy méretű akkumulátor sem. A járművek navigációját fedélzeti számítógépek vezérelik majd a balesetmentes közlekedés érdekében.
A természet számára hatalmas áldás lenne az elektromos közlekedés térnyerése. Nagy kár, hogy ettől még valószínűleg évtizedekre vagyunk.

http://ecolounge.hu

Amerikai mérnökök olyan eszközt fejlesztettek ki, amely szennyvízből áramot hoz létre a szerves anyagot felfaló mikrobák segítségével - olvasható az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) ismertetett tanulmányban. 

A kutatók azt remélik, hogy módszerük hasznos lehet a szennyvíztisztító üzemek számára, segítségével az óceánok és tavak "holt zónáiból" ki lehet irtani a szerves szennyezőanyagokat. Ezek a mezőgazdasági trágyával jutnak a vízbe, ahol felemésztik az ott lévő oxigén nagy részét, így fulladásra ítélik az élővilágot. 

A készülék laboratóriumi prototípusa pillanatnyilag egy rúdelem nagyságú cső egy pozitív és egy negatív elektródával. A szerkezet szennyvíztartályban áll, amelyben baktériumok is találhatók. 

Miközben a szerves hulladék részecskéit felemésztik, a mikrobák a negatív elektróda köré ragadnak, az elektronokat pedig az elem pozitív elektródája ejti foglyul. 

"Elektronhorgászatnak neveztük el a műveletet" - mondta Craig Criddle, a Stanfordi Egyetem Műszaki Karának kutatója, a tanulmány egyik szerzője. 

A tudomány számára régóta ismeretes az exo-elektrogén, azaz külső forrásból áramot előállító mikrobák léte. Ezek levegőtlen környezetben élnek és oxigén helyett ásványi oxidok felhasználásával energiává alakítják a szerves táplálékot. "Biogenerátorrá" alakításukkal régóta kísérleteznek, azonban ez volt az első alkalom, hogy hatékonyan sikerült egy egyszerű "mikrobaelemmel" elektromosságot generálni. 

Az új készülék körül a mikrobák felszívják a szerves anyagot a vízből, a folyamat idején pedig a felesleges elektronok az elem negatív végének szénszálaihoz áramolnak át az ezüstoxidból készült pozitív pólusról. 

A feltalálók szerint a mikrobaelem a szennyvíz lehetséges energiatartalmának 30 százalékát képes kivonni, ez pedig megfelel a mai, úgynevezett fotovoltaikus, azaz a fényenergiát elektromos energiává alakító napelemek hatékonysági fokának.

ma.hu