Laboratóriumi körülmények között voltak képesek cseh tudósok felfedni bizonyos állatok környezettől függő "önklónozási" képességét - olvasható a Mladá fronta Dnes című napilap szerdai számában.

A cseh tudományos akadémia Állatfiziológiai és -genetikai Intézetének kutatói szerint ez a későbbiekben segíthet az orvostudománynak a "szervnövesztés" kifejlesztésében.

A természet maga is használja a klónozást évmilliók óta. Bizonyos állatfajok nőstényei képesek szűznemzéssel utódokat létrehozni - vagyis saját genetikai állományukat másolni -, ha nincsen elérhető közelségben egy hím példány. Ezt a jelenséget a szakemberek már régóta ismerik, de sosem voltak képesek az állatokat laboratóriumi körülmények között "rávenni" az önklónozásra mindeddig.

A cseh biológusok az apró vágócsík (Cobitis elongatoides) nevű halat tanulmányozták olyan akváriumban, amelyben az állat természetes élőhelyén adott feltételeket teremtették meg. Így sikerült megfigyelniük olyan nőstényeket, amelyek "lemásolták önmagukat".
"12 éves kutatómunka után tanúi lehettünk egy hal természetes klónozódásának" - mondta a lapnak Petr Rab, a csoport kutatója.

A vágócsík esetében a hímivarsejtek ugyan behatoltak a petébe, de nem termékenyítették meg azt, csak elindították a klónozás folyamatát.
"A létrejött nőstényutódok tökéletes másai anyjuknak. A nőstények ekképpen 'kihasználják' a hímeket, hogy saját magukat lemásolják" - jelentette ki Lukas Choleva, a kutatás egyik résztvevője.

Rab elmondta, hogy körülbelül 80 olyan alacsonyabb rendű gerinces ismert, amely képes természetes körülmények között a klónozásra.
"Egyikük, a vágócsík az intézet melletti patakban is él. Gyakorlatilag a szemünk előtt".

A kutatócsoport előtt most a folyamat részleteinek pontos megfigyelése áll.

metropol.hu