Hétfő este rendkívül közel, mindössze 12 ezer kilométerre halad el a Föld mellett egy autóbusz méretű kisbolygó. Noha becsapódásra a számítások szerint nem kerül sor, az égitest a GPS-műholdaknál is közelebb jön hozzánk. Ekkora égitestet ennyire közel még nem figyeltek meg.

A pályaszámítások alapján a 2011 MD jelű kisbolygó június 27-én (hétfőn), hazai idő szerint 19.14-kor lesz legközelebb a Földhöz, mindössze 12 ezer kilométerre bolygónk felszínétől. Bár ez az érték viszonylag csekély, még így is majdnem egy földátmérővel "véti el" planétánkat - tehát biztosan nem fog velünk összeütközni. Az alig egy hete felfedezett objektum a potenciális becsapódásaik miatt veszélyes földközeli kisbolygók közé tartozik - de még annak sem lennének súlyos következményei, ha ez a példány eltalálna bennünket.

Az égitestet a LINEAR nevű automata égbolttérképező programmal, június 22-én fedezték fel. Átmérője 9 és 30 méter közötti, a szakemberek a kisebb méretet tartják valószínűnek. Jelenleg közel 8 ezer ilyen objektumot ismernek, de ennél lényegesen több vár még felfedezésre. Bár alkalmanként a földközeli kisbolygók erősen megközelítenek bennünket, általában tőlünk viszonylag távol járnak, ezért alig látszanak. Megfigyelésük és felfedezésük csak akkor lehetséges, amikor a Földhöz közel mozognak. A 2011 MD kisbolygó is csak a napokban látható közepes távcsövekkel, később még a legnagyobb teleszkópok elől is eltűnik, annyira elhalványul.

A 2011 MD kisbolygó pályája a Földhöz viszonyítva (NASA)

Noha becsapódásra nem kerül sor, a randevú során a kisbolygó több műholdnál, például a globális helyzetmeghatározó rendszert képező GPS-műholdaknál is közelebb jön hozzánk. Az égtest a Föld északi féltekéje irányából közelít meg bennünket, és legszorosabban a déli félteke, az Antarktisz felett halad majd el mellettünk. Ennek során olyan erős pályaváltozást szenved, hogy mozgása megváltozik, és az északi félteke irányában távolodik el tőlünk.

A 2011 MD kisbolygó pályája a belső bolygókkal együtt

Ekkora égitestek a becslések szerint átlagosan mintegy hatévente jutnak ennyire közel bolygónkhoz. Milyen következményekkel járna, ha egyikük eltalálná a Földet? A következmények elsősorban az égitest méretétől függenek. A 10-15 méter körüli testek biztonságos magasságban, a felszín felett robbannak fel. Hasonló volt például a 2008 TC3 jelű aszteroida, amely Szudán felett semmisült meg, és lehulló kisebb darabjait meteoritok formájában meg is találták.

A mellékelt animáció azt mutatja, miként módosul az égitest pályája a Föld mellett elhaladva, miközben a GPS műholdaknál is jobban megközelít minket

Veszélyt akkor jelentene egy ilyen kisbolygó, ha mérete meghaladná az 50-80 métert. Ekkora lehetett a Tunguz-robbanást kiváltó objektum, amely 1908-ben közel 8,5 kilométer magasan semmisült meg, de léglökéshulláma elérte a felszínt, ahol súlyos pusztítást végzett. Még veszélyesebbek a közel 100 méteres és nagyobb testek, amelyek már a felszínt is elérhetik, és becsapódásukkal krátert hoznak létre. Ha az objektum mérete egy kilométer körüli vagy nagyobb, az esemény globális következménnyel járhat.

Az eddig megfigyelt legszorosabb kisbolygó-közelítések:

A fenti táblázatból látható, hogy a 2011 MD kisbolygó randevúja a Földdel vagy az eddig megfigyelt legszorosabb közelítés lesz, vagy attól nem sokkal marad el. Méretét is tekintve viszont vezeti a listát, ekkora égitestet ennyire közel még nem figyeltek meg. Az aszteroida a műholdak között fog elhaladni, azonban az ütközés esélyét elhanyagolhatónak tekintik a szakemberek.

A bolygónkhoz veszélyesen közel jutó égitestek közül az 580 méteres 1999 RQ36 jelű kisbolygó űrszondás vizsgálatára az Osiris-Rex nevű küldetés indul néhány év múlva, mint arról korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk. Még később pedig a NASA tervei között egy emberes expedíció is szerepel, amelynek előkészítésére és az űrhajósok munkájának szimulálására egy tenger alatti bázist készítenek.

origo.hu