Európában százezer emberből harminc betegszik meg évente szalmonellafertőzésben, főleg fertőzött tyúktojások fogyasztásától. A szalmonella előfordulási gyakorisága a tojótyúk-állományban az EU-tagállamok területén 0-62% között váltakozik. Magyarországon a fertőzött tojások aránya 1% alatt van. Ez jóval kevesebb, mint néhány évtizeddel ezelőtt, ám még mindig a tojást tartalmazó élelmiszerek a legkockázatosabbak a szalmonella-fertőzés tekintetében.

A tojás nagy víztartalma, jelentős fehérje- és zsírtartalma miatt ugyanis kiváló táptalaja a különböző mikroorganizmusoknak. A baktériumok főként a tojás képződése után, a külső környezetből, például az alomból kerülhetnek a tojás héjára. A héj külső rétege megvédi a tojást a fertőzéstől, azonban ha ez a réteg sérült, a kórokozók bejuthatnak a tojás belsejébe, s elszaporodva romlási folyamatokat és ételmérgezéseket idézhetnek elő. Ezért a fertőzés elkerülésének egyik hatékony módja a tojáshéj fertőtlenítése.

A nanotechnológia rendkívüli tempóban fejlődik, a nanotermékek mostanra betörtek a fogyasztói piacokra is: például kozmetikai cikkek, ruhák készülnek nanorészecskék felhasználásával. Mindamellett, a parányi részecskék élettani, környezeti hatásáról egyelőre keveset tudunk. A mai egészségvédelmi előírások nagy része a termékek kémia össszetételére vonatkozik csupán, s ebből a szempontból a nanotermékek nem jelentenek újdonságot. Egyes szakértők szerint azonban a nanorészecskék különleges mérete és tulajdonságai olyan veszélyeket rejthetnek, amelyek nem következnek a kémiai szerkezetből, s amelyeket nem láthatunk előre. A környezeti és fiziológiai hatásokat vizsgáló kísérletek néhány éve indultak be. Úgy tűnik, hogy a háztartásokban használt nanotermékekből a részecskék - elsősorban a szennyvízzel - a környezetbe kerülnek. Jelenleg még nem ismert, hogy ezek milyen mértékben juthatnak be az emberi szervezetbe, de valószínű, hogy a nanorészecskék a légzés és étkezés során, valamint a bőrön felszívódva is a testünkbe kerülhetnek. A kisméretű szemcsék a vérárammal pedig a test összes szervébe, így akár az agyba, sőt a magzatba is eljuthatnak. "A nanotechnológia alig húsz éves tudomány, ipari alkalmazása csak az utóbbi években indult el. A tételes szabályozás a jövő zenéje" - mondja dr. Varsányi Magda, a konzorcium szakmai vezetője. "Rengeteg tapasztalatot kell még gyűjtenünk, hogy részletesen lássuk a hatásokat."

Mi a nanotechnológia?
A "nano" görög eredetű szó, jelentése törpe. 1 nanométer = 10^-9 méter, azaz a nanométer a méter egymilliárdod része. A nanotechnológia olyan eljárásokkal dolgozik, melyeknek segítségével ilyen apró objektumokat lehet előállítani. A nanotechnológia legfontosabb vívmánya, hogy általa képesek vagyunk az anyagot lényegében atomonként, molekulánként összerakni, s ilyen módon különleges tulajdonságú anyagokat tudunk előállítani: megkarcolhatatlan autófestéket, szabályozható fényáteresztésű napszemüveget, antibakteriáis hatású csempefugát stb.

origo.hu