Mint egy hatalmas pulyka és egy pitbull keveréke – így nézett ki az a 70 millió évvel ezelőtt élt, eddig nem ismert fajhoz tartozó dinoszaurusz, amelynek maradványait tavaly fedezte fel az erdélyi Szászsebes közelében Vremir Mátyás kolozsvári geológus-paleontológus. A leletet, amelynek tudományos leírása a közelmúltban jelent meg az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a kutató az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságát is magában foglaló Erdélyi Múzeum-Egyesületnek adományozta.

- Fontosnak tartom, hogy az EME őrizhesse és kezelhesse ezeket a rendkívüli leleteket, amelyek egyúttal megfelelő „magot” képezhetnének az EME egykor híres kőzet-, ásvány- és őslénygyűjteményének újbóli megalapozásához – írta az adományozó szándéknyilatkozatában. Az őslény tudományos leírását elkészítő szakértők által Balaur bondoc-nak, vagyis „tömzsi sárkánynak” elnevezett dino csontjait októberben már valószínűleg a nagyközönség is láthatja. A teljesen új theropoda fajhoz tartozó fosszília a tudósok után vélhetően a látogatókat is lenyűgözi majd hatalmas karmaival – írja az mta.hu.

Az őslénykutatók szerint a lelet a híres mongóliai Velociraptor közeli, de aberráns rokona; leginkább egy túlméretezett pulyka és egy pitbull hibridjére emlékeztet. Legkülönlegesebb jellegzetességei a nagyon széles és hátranyúló medenceöv, a kétujjú mellső végtagok, valamint a négy funkcionális ujjal ellátott hátsó végtagok, két-két tőrszerű támadó karommal. Az eddig ismert velociraptor-félék és rokonaik mind a mellső, mind a hátsó végtagjaikon három-három funkcionális ujjal rendelkeztek, lábaikon csupán egy-egy támadó karommal. Az új lelet kettős szakítókarmú lábfeje, rövid, de erőteljes és nagyon izmos lába, valamint vaskos teste arra utal, hogy ez a raptor inkább egy kickboxerhez, semmint egy gyors futóhoz hasonlíthatott. Vadászati taktikája valószínűleg rajtaütésszerű volt.

Az Európában felfedezett kréta kori húsevő dinoszauruszok egyikének máig legteljesebb, 75 százalékban megmaradt csont¬vázát négy kutató vizsgálta meg és írta le. A munkában a Szászsebes környékén már tíz éve kutató Vremir Mátyás mellett Csiki Zoltán, a Bukaresti Egyetem Geofizikai és Geológiai Karának lektora, Stephen Brusatte, a Columbia Egyetem Föld- és Környezettudományi Karának kutatója és Mark Norell, a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum paleontológiai részlegének igazgatója vett részt. A vizsgálatok eredményét összefoglaló publikációjuk szerint az állat testének átlagos

Viszonylag kis mérete ellenére félelmetes külsejűnek számíthatott, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy

, kisméretű, 3–4 méteres „törpe” növényevő dinoszauruszok (Zalmoxes, Telmatosaurus, Struthiosaurus) képezhették. Az ázsiai Velociraptor vagy az amerikai Deinonychus raptorok esetében például ez az arány sokkal előnytelenebb volt, testméretük ugyanis nem haladta meg az általuk zsákmányolt állatok méreteinek egyötödét.

A tudósok szerint a szászsebesi

hirtelen és tragikus körülmények között pusztult el még fiatal korában. Egy monszunális árvíz alkalmával fulladhatott meg. Elsodort tetemét pedig, más állatokéval együtt egy folyó árterületén lerakódott iszap temette be. A Balaur bondoc több szempontból is nagyon fontos lelet. Ez az első jól leírható ragadozó dinoszaurusz, ami a növényevő fajokhoz tartozó dino-maradványok után előkerült a környéken. Európában pedig ez a legjobban megmaradt ragadozó dinoszaurusz a krétakorból. A felfedezés a kutatók egybe¬hangzó megállapítása szerint újabb bizonyítéka az európai és az ázsiai–amerikai fauna közötti kapcsolatnak – írja az mta.hu.