Az Országház építésére kiírt pályázatra 19 tervsorozat érkezett be a miniszterelnökség segédhivatalába, majd késve még egy. Az „állandó országház építése érdekében működő országos bizottság” 1883. április 22-én döntött a díjak odaítéléséről.
Török Enikő
Mivel egy tervet sem találtak, amely változtatás nélkül a kivitel alapjául szolgálhatna, a kitűzött négy egyenlő, 5-5000 forintos díjat a viszonylag legjobb terveknek ítélték. A pályatervek bírálatánál a funkcionális elemzés játszott fontos szerepet, az országház stílusának kérdése nem merült fel. A legtöbb szavazatot az Alkotmány I., a Patres conscripti, Alkotmány II. és a Scti Stephani regis jeligéjű tervek kapták. Az Alkotmány I. Steindl Imre (1839-1902) alkotása, az eredeti pályatervek a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tulajdonában vannak.
| Hauszmann Alajos
|
Az első emeleti alaprajza
T 15 – Tervtár – Vegyes tervrajzok – No 9/b/4
Schikendancz Albert, Az Alkotmány II. jeligéjű tervet, az antik építészeten alapuló alkotást Schikedancz Albert (1846-1915) és Freund Vilmos (1846-1922) küldte be. A tizenkét rajzot tartalmazó sorozatból csak kettőt ismerünk. Keleti homlokzat |  |
Otto Wagner A Scti Stephani regis jeligéjű terv Otto Wagner (1841-1918) bécsi építész, Bernt Rezső (1844-1914) és Kallina Mór (1844-1913) nevéhez fűződik. Wagnerék 11 fakereten rögzített rajzot küldtek a pályázatra, a sorozat hiánytalan. Ez a neoreneszánsz pályamű nyerte el leginkább a bírálók tetszését, akik többször kiemelték az architektúra szépségét. Azonban az alapelrendezést, elsősorban az üléstermek egymástól való túlzott távolságát kifogásolták, ugyanis Wagner a hosszan elnyúló épület két végébe helyezte az üléstermeket. Déli oldalhomlokzat |  |
A díjak odaítélése után döntött az országos bizottság a további tervek megvételéről, a Magyarország nem volt, hanem lesz és a Moriamur pro rege nostro jeligéjű terveket vették még meg 1500-1500 forintért. Az elsőt Förster Emil (1838-1909) készítette, de pályatervének ma csak egy lapját ismerjük, mely a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tulajdona.
 | Ferdinand Fellner, Hermann Helmer
|
A további pályatervek közül sajnos nem mindegyik maradt fenn, a fennmaradtak közül kettőt őriz a levéltár.
 | Gerster Kálmán
|
 | Palóczi Antal Az Egy ezredévi szenvedés kér éltet jeligéjű, Palóczi Antal (1849-1927) által készített tervsorozat eredetileg 9 tervlapot tartalmazott, melyből jelenleg hatot ismerünk. A bizottság az alapelrendezést, elsősorban az üléstermek egymástól való túlzott távolságát kifogásolta, valamint a túlzott terjedelmet és az indokolatlan térpazarlást. Ez volt az egyetlen terv, melynek alaprajza nem szimmetrikus.
|
Steindl Imre
Steindl által tervezett neogót épület alacsonyabb, nyomottabb volt a mai Országháznál. Stílusválasztása találkozott a korszak legtekintélyesebb politikusának, az építészeti és városfejlesztési kérdések iránt érdeklődő, az országos bizottság munkájában aktívan részt vevő Andrássy Gyulának az ízlésével. A bírálók azonban funkcionális szempontból sok mindent kifogásoltak. Ezért amikor 1883. május 27-én az országos bizottság megbízta Steindlt a végleges terv elkészítésével, nem garantálta, hogy a módosított tervet elfogadja. A magyarországi és külföldi tervpályázatok esetén a nyertes pályatervet gyakran átdolgoztatták, ez nem számított egyedinek vagy szokatlannak.
Az első módosítás eredeti anyaga az Országgyűlés műszaki irodájának tervtárában található. A levéltárban a nyomtatott változatot őrizzük, mely Klösz György (1844-1913) kőnyomdájában készült. A tervmódosítások legfontosabb eleme az épület arányainak a hosszúság csökkentésével és a magasság növelésével (közbeiktatott félemelet) történő megváltoztatása, valamint az alsó rakpart szabadon hagyása, ehhez járult még a tetőkialakítás mikéntje. Az épület külsején véghezvitt legszembetűnőbb változás a tornyokat érintette, melyek kupola helyett hegyes sisakot kaptak. Az álladó országház építési terveinek jóváhagyásáról és az építés végrehajtásáról szóló 1884. évi XIX. törvénycikket az uralkodó 1884. május 22-én szentesítette.
Nyugati homlokzat – Első módosítás, 1884. február 12.
T 15 – Tervtár – Vegyes tervrajzok – No 13/6
1888-ban sor került az udvarok összevonására, valamint további módosításokra volt még szükség a fűtő- és szellőzőrendszer megtervezése után, így csak 1888 májusára jutottak el a végleges változathoz. Az egyre újabb tervváltoztatásokra az építkezés kezdetének elhúzódása adott lehetőséget. Az épület 1904-re készült el. Homlokzati részletrajz – Kiviteli terv, 1886
|  |
mol.gov.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.