Az amerikai haditengerészet rájött, hogy felesleges bizonyos hajóikra erős páncélzatot szerelni, olcsóbb és hatékonyabb robotokat alkalmazni.

LCS USS Independence (forrás: Wikimedia)

Noha a nekik szánt feladatok zömét az emberek is el tudják végezni, a robotok számos tekintetben jobbak nálunk. Képesek zokszó nélkül hosszú, unalmas teendők ellátására, veszélyes körülmények között pedig értelemszerűen inkább egy tömeggyártásban létrehozott autonóm egységet érdemes kockára tenni, mint egy emberi életet.

Ebből a célból született meg a UISS (Unmanned Influence Sweep System) is, az amerikai haditengerészet legújabb vízi robotja. Tulajdonképpen a partközeli hadihajótípus (Littoral Combat Ship, LCS) alacsony páncélozottsága hívta életre az elképzelést. Az LCS ugyanis számos olyan feladat ellátására hivatott, melyhez védelme nem elegendő. Ilyen például az aknamentesítés - egy rosszul végrehajtott manővert követően komoly károsodást szenvedhet a hajó. 

De nem akkor, ha alkalmazza a 2016-ra prototípusként, 2019-re tömeggyártásban készülő UISS-re alapuló vízi drónokat! Ennek révén az LCS biztonságos távolról figyelheti a kicsiny robotok tevékenységét, például az aknamentesítést. Az autonóm egységek speciális kábelt húznak el a tengerekbe telepített aknák felett, megpróbálván átverni őket. A gyilkos eszközök akkor aktiválódnak, ha nagyobb hajó ér a közelükbe, így a robotok mind magnetikusan, mind hanghatások révén elhitetik az aknákkal, hogy megérkezett a régóta várt ellenség. 

Úgy tervezték a csónak méretű eszközöket, hogy ellenálljanak a robbanásnak, így aknáról-aknára képesek mentesíteni a nagyobb hajók számára veszélyes terepet. Ahelyett tehát, hogy az LCS vékony páncélzatát növelné meg, inkább a mesterséges intelligenciára bízza a feladatot a haditengerészet.

http://www.ma.hu/tudomany