Bár a Falcon Oil & Gas Ltd. partnereként az amerikai Exxon Mobil is szerepet vállalt Makón, annak kiaknázására még jó ideig várni kell. A problémát és a kockázatot főként az jelenti, hogy nem tudjuk, a palagázból mennyi termelhető ki. Szakértők nem látják annak esélyét, hogy a következő tíz évben Magyarországon jelentős gázmennyiség származzék nem hagyományos forrásból.
Hazánkban főleg a geológiai adottságok jelentik a kitermelés fő akadályát, az energiahordozó nehezen elérhető rétegekben található, és az alapvetően tengerentúli viszonyokra kifejlesztett technológia még nem tart ott, hogy azt nálunk gazdaságosan hozzák felszínre. A kitermelést a tulajdonviszonyok szabályozása is nehezíti: míg például az Egyesült Államokban az adott terület tulajdonosát illeti a benne rejlő természeti kincs, addig Európában csak 6 méterig, azon túl az államé.
A mélyben rejlő palagázkészlettel nem vagyunk teljesen egyedül Európában. Lengyelország a listavezető a maga 4200 milliárd köbméterre becsült készletével, megelőzve Franciaországot (3900 milliárd köbméter), Romániát (1400 milliárd köbméter) és az Egyesült Királyságot (720 milliárd köbméter). Az összes európai palagáz ipari vagyon mintegy 13 ezermilliárd köbméterre tehető.
http://www.szabadfold.hu/
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.