Még az első sejtmagvas élőlényeknél is régebbi lehet az a víztest, amelyet 2,4 kilométeres mélységben fedeztek fel egy a réz- és cinkércet termelő bányában a kanadai Timminsben. A vizet körülvevő kristályos kőzet 2,7 milliárd éves, azt azonban eddig senki nem gondolta, hogy a benne lévő víz is ilyen idős lehet.

A brit és kanadai kutatók elemzése szerint az ősi víz 1,5-2,64 millió éve rekedt a mélyben. Vizsgálatából kiderült, hogy bőségesen tartalmaz olyan kémiai anyagokat, melyekről tudjuk, hogy energiaforrásként szolgálhatnak a kemoautotróf, vagyis vegyi anyagokat használó baktériumoknak.

A víz a bánya mélyén tört elő néhány fúrásból, majdnem 2 liter/perc vízhozammal. A kutatók azt találták, hogy a víz nagyon gazdag oldott gázokban, például hidrogénben, metánban és a nemesgázok különböző izotópjaiban (hélium, neon, argon, xenon). Olyan sok hidrogén volt a vízben, mint a mélytengeri hidrotermális hasadékok környezetében, ahol többnyire nyüzsög a mikroszkopikus élővilág.

A hidrogén és a metán a víz és a kőzetek közötti kölcsönhatás eredményeképpen jött létre. A kőzetben lévő természetes radioaktív elemek szintén reakcióba léptek a vízzel. Az így a vízbe kerülő gázok energiaforrásként szolgálhatnak a mikrobáknak, amelyek soha nem kerülnek kapcsolatba a napfénnyel. A víz korát végül a xenonizotópok alapján határozták meg a Manchester Egyetemen kifejlesztett módszert alkalmazva.

Milliárd éves ősleves a gyöngyöző vízben. Így gyűjtik a víz- és gázmintákat 2,4 kilométeres mélységben

Forrás: J. Moran

Ha ott kibírták, a Marson is előfordulhatnak

A Nature legújabb számában megjelent cikk annak újragondolására ösztönözheti a kutatókat, hogy a Föld mely részei lehetnek alkalmasak az élet kialakulására. Emellett azzal kapcsolatban is új adatokat szolgáltat a tanulmány, hogyan fejlődhetnek a mikrobák hosszú időn keresztül teljesen elzárt környezetben. (A cikk szerzői a manchesteri, a lancasteri, a torontói és a McMaster egyetem geológusai.)

A felfedezés számos információt nyújthat az élet eredetéről és fenntarthatóságáról, és az extrém környezetekben kialakuló élet lehetőségeiről. Ráadásul a vizet csapdába ejtő kőzethez nagyon hasonló kőzeteket találtak a Marson is. Ez a kutatókban olyan reményeket ébresztett, hogy esetleg a vörös bolygó felszíne alatt is található mélyen eltemetve ehhez hasonló, primitív élőlényeket tartalmazó víz.

Az ásványokban zárványként csapdába esett folyadékok nagyon idősek lehetnek, és ami fontosabb, megőrizhetik a folyadék eredeti kémiai összetételét. Ezen túlmenően még az ásványképződés környezetéről is fontos információkkal szolgálhatnak. A vizes oldatok sokáig megőrződhetnek az ásványok határfelületein, vagy a kőzetek hasadékaiban is, de ezek között eddig még nem találtak ilyen idős mintákat.

Ez utóbbi folyadékok általában a merev földkéreg deformációja vagy törése esetén juthatnak a felszínre. A kontinensek magját alkotó, ősi kratonok tektonikai szempontból nem aktív területén nagyon sokáig a mélyben maradhatnak anélkül, hogy kapcsolatba lépnének más víztestekkel.

Az egyetlen, hasonló korú vizet csak apró buborékok formájában találták meg: szintén metamorf kőzetek csapdájába került, viszont bármiféle élővilág nyoma nélkül. A kanadai mintához hasonló tulajdonságai vannak viszont annak a körülbelül kétmilliárd éves víznek, amelyet Dél-Afrikábanazonosítottak egy 2,8 kilométer mélységben lévő aranybányában, a Witwatersrand-medencében. Ez utóbbi esetben a vízben lévő mikrobák több tízmillió évig voltak izolált környezetben.

origo.hu