Az ötezer éves, egyiptomi kéknek nevezett színezőanyag tanulmányozása kulcsot adhat a mai tudósok kezébe újfajta, korszerű technológiákban felhasználható nanoanyagok kifejlesztéséhez.

Az egyiptomi kék a legelső mesterséges festék, amelyet az egyiptomiak találtak fel az Óbirodalom idején, és tőlük több nép is átvette a Földközi-tenger térségben. Az ókori rómaiak körében - így Pompejiben - igen divatos volt, szobrok, sírok és festmények készítésénél egyaránt használták.
 
Az élénk szín szépségét és hatását elemző vegyészeknek sikerült kimutatniuk eredetét: az anyag vegyi összetétele kalcium-réz-szilikát. Tina T. Salguero, a Georgiai Egyetem kémiai tanszékének a professzora munkatársaival felfedezte, hogy a festék összetevői olyan vékony nanolemezekké hasadnak szét, amelyekből több ezer elhelyezhető lenne egy emberi hajszálon. 

A lemezecskék az emberi szem számára láthatatlan infravörös sugarakat bocsátanak ki, hasonlókat azokhoz, amelyeken távirányítók kommunikálnak tévékészülékekkel, gépkocsiajtó-zárakkal és telekommunikációs eszközökkel.
 
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kalcium-réz-szilikátból kiindulva olyan anyagokat állíthatnak elő, amelyeknek igen magas műszaki színvonalú orvosi képalkotó berendezésekben, távirányító egységekben, biztonsági tintákban és egyéb korszerű technológiákban vehetnék hasznát. 

Az Európai Bizottság meghatározása szerint a nanoanyag olyan anyag, amelyben a fő alkotóelemek valamelyik mérete a méter egymilliomod részének az ezredrészétől a méter egymilliomod részének a tizedéig terjedő tartományba esik.

tudomany.ma.hu