A vörös törpecsillagok 6%-ának vannak Föld-méretű bolygói a lakható zónában - állapították meg amerikai csillagászok (a Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics kutatói) a Kepler-űrtávcső adatait elemezve. A lakható zóna az a tartomány egy csillagrendszerben, ahol folyékony halmazállapotú lehet a víz. Ez az általunk ismert élet nélkülözhetetlen feltétele. A Naprendszerben természetesen a Föld kering a lakható zónában, míg két bolygószomszédja - a Vénusz és a Mars - a zóna belső, illetve külső határán helyezkedik el.

Fantáziarajz egy vörös törpecsillag (a háttérben) bolygójáról, amelynek két holdja is van. A vörös törpecsillagok 6%-ának vannak a Földhöz hasonló bolygói a lakható zónában

A vörös törpék a leggyakoribb csillagok saját galaxisunkban, a Tejútrendszerben, ahol a körülbelül 100 milliárd csillag 75%-át adják. A Naphoz legközelebbi csillagok háromnegyede is vörös törpe. Mindezek alapján a hozzánk legközelebbi és lakható "idegen Föld" 13 fényévnyire lehet, ami csillagászati léptékben kis távolságnak számít. A Földhöz legközelebbi csillagrendszer - ahol egyébként tavaly ugyancsak egy Földhöz hasonló bolygót jelentettek be, de nem a lakható zónában - körülbelül 4 fényévnyire van.

"Eddig azt gondoltuk, hogy óriási távolságokat kell majd átkutatnunk ahhoz, hogy a Földhöz hasonló bolygókat találjunk. Most kiderült, hogy itt lehetnek a szomszédban, csak meg kell keresnünk őket" - mondja Courtney Dressing csillagász, aki kollégáival szerdán mutatta be a nagyközönségnek kutatásaik eredményeit.

Egy átlagos vörös törpecsillag átmérője a Napénak egyharmada, fényessége pedig csak egy ezreléke (szabad szemmel nem is látunk ilyen csillagokat). Ha egy Földhöz hasonló bolygó a Földről nézve átvonul vörös törpecsillagának korongja előtt, akkor jobban kimutatható ennek hatása a csillag fényességcsökkenésében, mintha ez egy nagyobb csillag előtt történne.

Dressing és munkatársai a Kepler-űrtávcső által megfigyelt 158 ezer csillag között kerestek vörös törpéket. Kiderült, hogy a vizsgált csillagok jó része kisebb és hűvösebb, mint azt eddig gondolták. Ez viszont "lecsökkentette" a hozzájuk tartozó bolygójelöltek méretét is, mert ugyanakkora fényességcsökkenéshez már egy kisebb planéta is elegendő.

Fantáziarajz egy vörös törpe kitöréseiről. A lakható zóna a vörös törpék esetében közel van a csillaghoz, így vastag légkör kell a bolygófelszínek sugárzásvédelméhez

A kutatók szerint mindez azt jelenti, hogy jóval könnyebb lesz élet után kutatni a Naprendszeren kívül, mint azt eddig gondolták. A környező vörös törpék potenciálisan lakható bolygóit a jövő csúcsműszereivel vizsgálhatják majd meg, és életre utaló légköri gázokat kereshetnek rajtuk (pl. molekuláris oxigént és metánt együtt).

Mivel a vörös törpék jóval hosszabb életidejű csillagok, mint a Nap, elképzelhető, hogy némelyikük bolygóján jóval régebben létezik az élet, mint a 4,6 milliárd éves Földön. "Olyan földet is felfedezhetünk, amely már 10 milliárd éves" - mondja David Charbonneau, a kutatásról készült beszámoló társszerzője. Ez persze rengeteg olyan kérdést vet fel, amelyek már a sci-fi birodalmába vezetnek: például azt, hogy miért nem halljuk e bolygók lakóit a rádiótartományban.

origo.hu