Egy hete a NASA Edwards kísérleti repülőteréről szállt fel a Boeing X–48C típusú rádióirányítású modellje, mely méltán kapta a „jövő utasszállítója” nevet. A gép kilencperces repülése során 1700 méter magasra emelkedett, és óránként 235 km-es sebességet ért el.
Repülését egy kísérő gépről filmezték, de a kis kamerával felszerelt modell maga is készített felvételeket. Érdekessége, hogy a hat méter széles szárnyú, két, csekély tolóerejű kis hajtóművel felszerelt, 240 kilogrammos modell elkészítésével a Boeing egy angol vállalatot bízott meg. Évezredünk elején a NASA javasolta a jelenlegi, nyilazott szárnyú, sugárhajtású utasszállítóknál jelentősen gazdaságosabb gép kialakítását. Az első ilyen járművek terveit a Népszabadság 2010. június 8-i számában ismertettük.
A kísérleti modellek közül a legsikeresebbnek a Boeingé bizonyult. A NASA is így vélte, és X–48 jelzéssel besorolta a támogatott X programok sorába. AzX–48 programirányítója a mostani repüléssel kapcsolatban elmondta, hogy már 2007 óta kísérleteztek a majdani „igazi” gép tizedére csökkentett méretű, de három hajtóműves, X–48B típusú modelljével, s azt a NASA szélcsatornáiban is folyamatosan vizsgálták.
A három hajtóműből azonban mára kettő lett. A kutatás fő célja, hogy kialakítsák a jövőutasszállító repülőgépének gazdaságosabb és biztonságosan irányítható formáját, alakját. Nos, a videofelvételek tanúsága szerint az augusztus eleji repülés igazolta, a mantaszárnyú X–48C merész fordulóknál is jól vezethető, biztonságosan fel- és leszállítható konstrukció.
A deltaszárny előnye
Az utasszállítók légellenállásának jelentős része a törzsön és a farokrészen keletkezik. Ha a törzset és a farokrészt is egyetlen széles és vastag szárnyban egyesítik, a repülés költsége 20-30 százalékkal csökkenthető. Az ilyen gépet csupaszárnyúnak, hibridnek, vagy a görög ábécé nagy d betűjéről deltaszárnyúnak, illetve alakjáról mantaszárnyúnak (ördögrája alakúnak) is nevezik.
A csupaszárnyú gép egész felületén keletkezik felhajtóerő, ami roppant előnyös! A hátul elhelyezett sugárhajtóművek pedig a csak szárnyból álló gép egész felső felületéről szinte leszívják, felgyorsítják a levegőt, ami tovább növeli a felhajtóerőt. Hátránya viszont, hogy az utastérben nem lehetnek ablakok, s hogy a csupaszárnyú gép bonyolultabban kormányozható.
nol.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.