A dinoszauruszok túl nagyok és súlyosak voltak a szárazföldi léthez, így nagy valószínűséggel vízben élhettek, vagy legalábbis ott tölthették idejük java részét - véli Brian J. Ford, a Cambridge-i Egyetem professzora, aki elméletét a Laboratory News című folyóiratban tette közzé.

Mint kifejtette, az olyan nagytestű dinoszauruszokat, mint amilyen a Tyrnnosaurus rex és társai voltak, általában portyázás közben ábrázolják. Az őshüllőket száraz, sivatagos területen láttatják, amint fejüket leszegve, farkukat az égnek emelve kutatnak zsákmány után - olvasható az írást ismertető The Daily Telegraph online kiadásában és a Cambridge News honlapon.

Ford, aki harminc éve dolgozik elméletén, arra a megállapításra jutott, hogy a több tonnás testsúlyú dinoszauruszok számára nem lett volna "gazdaságos" a szárazföldi élet. "A hatalmas farok cipelése önmagában az anyagcsere során keletkezett energia negyedét emésztette volna fel" - mutatott rá, hozzátéve, hogy a nagy farok egyébként is a vízi életmód egyik sajátja, hiszen úszás közben óriási segítséget jelent.

A professzor szerint elmélete arra is magyarázatot ad, hogy a dinoszauruszok lábnyomai miért olyan sekélyek, mint például az emberé, holott az őshüllők testsúlya alapján egészen más volna várható. Ennek csak egy oka lehetett: a fennmaradt lábnyomok sekély vízben keletkezhettek.

hvg.hu