Bizonyos agyterületek elektromos ingerlésével a kutatók képesek enyhíteni számos betegség, például a depresszió vagy a Parkinson-kór tüneteit. Eddig azonban jelentősen gátolta a módszer gyakorlati elterjedését, hogy nem lehetett pontosan szabályozni az ingerlést. Egy Izraelben dolgozó nemzetközi kutatócsoport olyan chipet fejleszt, amely hamarosan megoldhatja ezt a problémát.
A Tel Aviv-i Egyetem emberi viselkedéssel, neurofiziológiával és mérnöki tudományokkal foglalkozó nemzetközi kutatócsoportja egy olyan chip kidolgozásán fáradozik, amelynek segítségével az orvosok számítógépes alkalmazásokat és érzékelőket kapcsolhatnak az agyhoz. A chip - elektródák közvetítésével - pontosan a megfelelő helyen és a megfelelő időben juttat ingereket az agyba, és az agyból érkező jelek alapján szabályozza azokat. Matti Mintz professzor, a kutatás viselkedési-pszichológiai szempontjaira koncentrál. Ők olyan chipet fejlesztenek, amely néhány éven belül segítséget nyújthat bizonyos idegrendszeri betegségek kezelésében. A platform elég rugalmas ahhoz, hogy sokféle klinikai kísérlet és olyan eszköz alapjául szolgálhasson, amelyet adott betegség kezelésére lehet majd programozni. A chip például helyreállíthatná egy autóbaleset vagy stroke (agyérkatasztrófa, agyvérzés) következtében elszenvedett sérülések miatt károsodott agyi funkciókat. A kutatócsoport rögzíti a károsodott agyterületekre beültetett elektródák által közvetített elektromos aktivitást. Ezt az aktivitást elemezve a kutatók olyan algoritmusokat fejlesztenek, amelyekkel serkenthetik az egészséges idegi aktivitást. Ezeket az algoritmusokat mikrochipekbe programozzák, és a jeleket visszatáplálják az agyba A rehabilitációs nanochipnek (ReNaChip) nevezett chip jelenleg a kísérleti állatok agyába ültetett parányi elektródákhoz kapcsolódik. Mivel a chipek egyre kisebbek lesznek, a ReNaChip elég pici lehet ahhoz, hogy akár magukra az elektródákra is "rámarassák". Terápiás célokra azonban csak az elektródákat ültetik majd az agyba. A chipet magát közvetlenül a bőr alá lehet beültetni, akár a szívritmust szabályozó pacemakereket. A tervezett technológia egyik nagy kihívása az elektródák mérete. A kutatók bíznak abban, hogy sikerül tovább miniatürizálni a mélyagyi elektródákat, és így több érzékelőt juttathatnak be egy időben az agyba. A chip nemcsak bionikus módon pótolhatja majd az agy elveszett idegfunkcióit, hanem ideális esetben jelentős mértékben hozzájárulhat az agy rehabilitációjához is. origo.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.