Kicsi, de reális esélye van annak, hogy előbb-utóbb egy nagyobb aszteroida keresztezni fogja a Föld útját. Az Európai Űrhivatal egy ilyen égitest kilövésére készülve gyakorlatozik az űrben.

Naprendszerünk 4,5 milliárd évvel ezelőtti megszületését követően sok százmillió évig zajlottak a bolygóformálódási folyamatok. Központi csillagunk körül található akkréciós korongból alakultak ki a ma ismert planéták, ám ez nem ment zökkenőmentesen. Nagyobb anyagcsomók milliói nem tudtak bolygóvá alakulni, így aszteroidaként rótták végtelennek tűnő útjukat az űrben.
 
Noha annak tűnik, mégsem tart örökké ez az utazás - az aszteroidák „hajlamosak” előbb-utóbb olyan pályára állni, mely keresztezi egy nagyobb égitest útját. Szerencsénkre a Jupiter, már pusztán méreténél és gravitációjánál fogva is képes volt ezek java részét kiszűrni (azaz magába rántani), így napjainkra igen kevés aszteroida maradt, az egy-két milliárd évvel ezelőtti állapothoz viszonyítva.
 
Kevés maradt - de maradt. Nemrég írtunk például arról, ami kvázi „táncol” a Föld pályáján, előttünk járva „mutatja az utat” bolygónknak. Vannak viszont olyan példányok, melyeket még talán nem is látunk, de valamikor, a nem túl távoli jövőben becsapódhatnak planétánkba. Ezt elkerülendő, a NASA már jó ideje folytat kísérleteket ezeknek az űrbombáknak a hatástalanítására. Ahogy teszi ezt „testvére”, az Európai Űrhivatal (ESA) is.

Utóbbi szervezet hamarosan éles körülmények között, az űrben is tesztelni fogja „aszteroida-elhárító” eljárását. Ennek során két űreszköz közelít meg egy aszteroidát, az egyik kilövi a másikat a célra, és a becsapódás energiáját átadva eltéríti eredeti pályájáról. Eközben a viszonylagos távolból figyelő nagyobb űrjármű értékes adatokat gyűjt a folyamatról, amely az európai űrkutatókat segíti majd a történtek kiértékelésében.
 
És hogy melyik aszteroida lehet potenciális veszélyforrás? Nos, egyelőre nehéz megmondani, tekintve, hogy az űrügynökségek földközeli objektumokat észlelő rendszerei relatíve kezdetlegesnek mondhatók (az ISS-nél alkalmazott megoldás például nemsokára válik fejlettebbé). De az egyik lehetséges jelölt a 99942 Apophis névre keresztelt példány, mely - mostani ismereteink szerint - 2036-ban jelenthet veszélyt bolygónk és lakói számára. Jelenlegi számításaink azt mutatják, hogy 1:250.000-hez az esélye egy végzetes kimenetelű találkozás bekövetkezésének negyed évszázad múlva.

ma.hu