Gerincvelősérültek reménye lehet

Kórházas filmekben sokszor látjuk, hogyan szólítják fel a balesetest, mozgassa a lábát. Ha nem sikerül, alapos a gyanú, hogy megszakadt a gerincvelő, ami az alsó végtagok végleges bénulásával egyenlő.

Ahhoz, hogy a végtag újra mozogjon, valamiképp összeköttetést kell teremteni a kettévágott gerincvelő két része közt, azaz a kritikus folytonossági hiányt működő idegszövettel át kell hidalni. Ez mindmáig sikertelen próbálkozás maradt. Olasz kutatók most patkánykísérletben kisméretű, úgynevezett nanotechnikával előállított csövek beültetésével próbálkoznak, ezekben növekednek aztán az új idegsejtek. Az első eredmények rendkívül biztatóak.

Fabrizio Gelain és munkatársai a Milan-Bicocca egyetemen az élő szervezetben automatikusan lebomló, speciális műanyagból olyan 2-3 milliméter hosszú és fél milliméter átmérőjű hajszálcsöveket konstruáltak, amik a gerincvelőben utat szabnak a sérülést átívelő új idegszövet növekedésének. A munkacsoport közleménye az Amerikai Kémiai Társaság lapjában ez év elején látott napvilágot.

Tudnivaló, ha a gerincvelő teljes átmérőjében megszakad (ezt haránt léziónak nevezzük), ott helyben hegszövet és folyadékkal teli üregek sokasága keletkezik. Ezek a növekedésnek induló idegrostok útjába állnak, és az áthidalás leküzdhetetlen akadályát képezik. A kutatók az apró műanyag csövecskéket növekedést serkentő hormonokkal, és más speciális anyagokkal előkezelték, ezután helyezték őket kötegben a haránt lézió helyére. A könnyebb megértésért képzeljünk magunk elé egy csomag, fémdrótjától megfosztott hétköznapi villanyvezetéket.

Hat hónapos várakozás után megtörtént az áttörés, a bénult végtagok életre keltek, a hátsó lábukat addig ügygyel-bajjal vonszoló állatok újra jártak. A szövettani vizsgálat is bizonyította, a mesterséges hajszálcsövekbe, illetve azok közé is idegrostok nőttek, sőt tápláló vérerek és más, az egészségessel azonos struktúrák is kifejlődtek. Ami nagyon fontos, a gerincvelő fel- és leszálló mozgató idegpályáiban mérhető elektromos aktivitás jelent meg. Egyértelmű tehát, hogy tényleges anatómiai és funkcionális regenerációról van szó. John Prestley, londoni sejtbiológus-professzor kiemelte, a regeneráció nemcsak eredményes, de az idesejtnövekedés kifejezetten gyors és biológiai értelemben összehangolt volt.

Korábban mások már próbálkoztak különféle, az idegrost növekedését segítő mikroeszközzel, de rendre kudarcot vallottak, funkcionáló áthidalást nem tudtak létrehozni, azaz a beültetett eszköz szó szerint (nemcsak tudományos értelemben) zsákutcának bizonyult. Mivel Fabrizio Gelain nanocsövecskéinek viszont a „másik” végén is túlnőnek az idegsejtek, ez a mostani kísérlet kétségtelen siker.

A módszer további kutatása és részletes kidolgozása még hátravan, de a kísérletes adatok eredményei nagyon is reménytkeltőek. Minden okunk megvan azt feltételezni, nincs messze az emberi kipróbálás sem.

nol.hu