A szövetek ionizálásával azonnal megkülönböztethetők a rákos és az ép sejtek

Év végén akár humán műtéteket is végezhetnek a magyar fejlesztésű, intelligens onko-késsel. Jelenleg az ország három pontján tesztelik az eszközt, amely műtét közben tájékoztatja az orvost, hogy ép vagy rákos sejtettel találkozott-e. Az innovációs források befagyasztása miatt félő azonban, hogy az onko-kés másutt kerül piacra.

Takáts Zoltán, a Semmelweis Egyetem kutatója fejlesztette ki az eszközt, melyre a Harvard Medical School és a World’s Best Technology (WBT) fóruma is felfigyelt. A találmány lényegesen felgyorsítja a biológiai szövetek analízisét, csökkenti a ráksebészeti vizsgálat időtartamát, ugyanakkor megnöveli annak pontosságát. Az eszköz fő alkalmazási területe a rák- és az érsebészet, illetve a bőrgyógyászati és a plasztikai sebészet.

„Az ötlet eredete 2002-ig vezethető vissza, amikor amerikai tanulmányaim során minták analitikai elemzésére egy tömegspektrográfi ai eljárást dolgoztam ki. 2004-től itthon folytattam a kutatásaimat” –mondta lapunknak Takáts Zoltán. A vegyész végzettségű szakember olyan területet keresett, ahol életbe vágó fontosságú a minták azonnali ismerete. Ilyen terület az orvosdiagnosztika. 2007-ben sikerült először az élő szövetek elemzése, két évvel később pedig azt igazolta, hogy a sejtmembránkomponensek eloszlása jellemző az adott szövetre. Takáts szerint ezt a meglátást a patológusok máig kétlik, mert szerintük a szövetek morfológiája ad érdemi információt.

Azt senki sem vitatja, hogy sebészeti beavatkozások során igen komoly problémát jelent a műtéti területen feltárt szövetrészletek azonosítása, különösen rosszindulatú tumoros elváltozások műtéti terápiája esetében. A tumoros szövet gyakran nem különül el egyértelműen a környező egészséges szövettől, így pusztán vizuá lis információra támaszkodva a tumor nem távolítható el kellő biztonsággal.

A tömegspektrometriás módszerek a vizsgált mintákat alkotó molekulák tömegének a meghatározásán alapulnak, ami meglehetősen bonyolult, hiszen az élő szövetek sok százezer különféle molekulából állnak. A magyar kutatási folyamat egyik legkockázatosabb lépése egy olyan ionizá ciós technika kifejlesztése volt, amelyik képes az élő szövet molekuláit tömegspektrometriásan vizsgálható, elektromosan töltött részecskékké, azaz ionokká alakítani.

Ezen feladat megoldása során a véletlen sietett Takáts Zoltán segítségére, ugyanis felfedezte, hogy a sebészetben általánosan használt elektrosebészeti eszközök a normális sebészeti beavatkozás során ionizálják a szövet egyes komponenseit. Az elektrosebészeti eszközt ezt követően sikeresen kapcsolták össze a tömegspektrometriás műszerrel. Az ily módon létrejövő eszköz tulajdonképpen egy intelligens sebészeti eszköz, amely a vágáson kívül információt ad a szövetek molekuláris összetételéről.

Mivel a nyers tömegspektrometriás információ a sebész számára közvetlenül nem értelmezhető, szükség volt egy adatkiértékelő rendszerre. Ehhez a „fordításhoz” természetesen kell egy „szótár”, azaz egy olyan adatbázis, amely ismert szövetek tömegspektrumait tartalmazza. Ennek az adatbázisnak az alapjait, valamint a fordító algoritmust sikeresen létrehozták. A jelenlegi kísérleti rendszer a tömegspektrometriás elemzést, valamint az adatfeldolgozást egy másodpercen belül végrehajtja, azaz egy másodpercen belül visszajelez a sebésznek, hogy éppen milyen szövettípust vág az eszköz.

Jelenleg két készülék üzemelműtőkben. Bár ezeket a készülékeket napi szinten használják, az alkalmazás egyelőre csak a mintavételre, azaz az előbb említett adatbázis bővítésére szorítkozik. Az adatbázis a kutatók reményei szerint ez év második felére éri el azt a méretet, hogy megkezdhessék a készülék engedélyeztetését és diagnosztikai felhasználását.

„A társadalmi környezet nem kedvez az innovációs tervek megvalósításának. Jelenleg az innovációs alaphoz való hozzáférés és minden egyéb forrás nagyon nehéz” – mondta Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora az onkokés bemutatóján. „Azt remélem, hogy az átmeneti forrástalanságot – legalább ilyen speciális esetekben, mint az onkokés – fel tudják oldani. Mert nem lehet sikeres egy nemzetgazdaság, ha az alap- és alkalmazott kutatást, valamint az arra épülő hasznosuló, hasznosító kutatásokat nem tudja piacképes termékké alakítani.” Takáts Zoltán lapunknak azt mondta: kicsi annak az esélye, hogy az onko-késből itthon lesz termék.

Ha a jóslat beteljesül, akkor egy magyar szabadalomból ismét külföldön lesz sikeres eszköz. Késlekedésre nincs idő, mert kutatók ezrei foglalkoznak ezzel a problémával. Aki először áll elő tömeggyártásra alkalmas termékkel, azé lesz a piac. A Takáts-féle onko-kés utcahossznyi előnye a megítélt százmilliós támogatás zárolása miatt gyorsan eltűnhet.

nol.hu