Az Aral-tó keleti területe négyötödével csökkent mindössze három év alatt - jelentette az Európai Űrügynökség (ESA).

A Szbériában fekvő Aral a világ negyedik legnagyobb tava volt, mára ökológiai szerencsétlenség. A tó az utóbbi fél évszázadban összezsugorodott, miután az őt tápláló folyók vizét a szovjet gyapot öntözéséhez elterelték.

Úgy húsz évvel ezelőtt a tó kettévált a Kazahsztánban található északi kis Aral-tóra és az Üzbegisztán és Kazahsztán között megosztott nagy Aral-tóra. A patkó alakú nagy Aral-tó pedig 2000-ben tovább hasadt: keleti és nyugati patkóívre.

"A keleti ív 2006 és 2009 között jelentős mértékben összezsugorodott. 2006 óta, amikor a keleti ív még 150 kilométer hosszú és 70 kilométer széles volt, vizének nyolcvan százalékát elvesztette" - közölte az ESA.

A nagy Aral-tó teljes kiszáradását 2020-ra várják. A Világbank és a kazah kormány közös projektje, a Kok-Aral védőgát segítségével próbálják megmenteni a távolabbi, északi ívet. Amióta ez a gát 2005-ben megépült, a víz szintje négy métert emelkedett.

Az Aral-tó kiszáradását néhány szakértő a legszörnyűbb ember okozta ökológiai katasztrófának tartja, ami valaha is történt, de mindenesetre egyike azoknak, amelyeknek nagy hatásuk lehet az emberi jólétre.

A halászat és más, egykor fejlődő part menti iparágak mentek tönkre. Minden évben tízezer tonna, az emberi egészségre ártalmas vegyszerrel fertőzött sós port fúj szét a szél a kiszáradt tóból.

stop.hu