Legalábbis a jeruzsálemi Héber Egyetem egyik kutatója szerint. Yuval Noah Harari állítja, az emberré válás óta ez lesz az első igazi nagy lépés az evolúcióban.

Aki megteheti – mármint anyagilag – az kétszáz éven belül halhatatlan, szinte korlátlan képességekkel rendelkező, mindent tudó kiborggá válhat, állítja az izraeli kutató. Úgy viszonyulunk majd mi egyszerű halandók ezekhez a szuperemberekhez, mint a csimpánzok hozzánk. Azt még ő sem látja pontosan előre, hogy milyen technológiával leszünk képesek elérni az isteni állapotot – de az szinte bizonyos, hogy a mai számítástechnika és a biotechnológia vegyülése lesz – az emberek egyre inkább kapcsolódnak majd a számítástechnikai eszközökhöz, hálózatokhoz, a biológia és a technológia összenő. Nem hordozható, vagy hordható eszközöket viselünk majd, hanem ráépülünk a technológiára. Hariri szerint ez elkerülhetetlen, akármiféle konzervatív tendenciák is jelennek meg, szerinte ugyanis az emberbe egyszerűen “be van építve”, az elégedetlenség, akármilyen boldog, elégedett is lehetne aktuális állapotával. Többet akar, és meg is teremti magának.

Harari nem véletlenül használja a Redditen is közzétett gondolataiban az Isten-szerű kifejezést. Szerinte ugyanis az új emberek gyakorlatilag Istenné válhatnak. Szerinte ma már nem a Közel-Keletre kell tekintenünk, ha spirituális gondolatokat szeretnénk, hanem a Szilícium-völgyre, ahol ma már a “halált is csak egy megoldható technológiai problémának tekintik”. Valóban, az elmúlt hónapokban is számos olyan kutatásról jelent meg hír, amely előhírnöke lehet a Hariri-féle istenembereknek: kutatók komolyan számolnak azzal, hogy évtizedeken belül megoldható lehet, hogy az agyunkban tárolt információt, vagy akár a tudatunkat is számítógépek memóriáira töltsük le, így elérjünk – egyfajta – örök életet. Mások ugyanakkor már projekteket indítottak az egyes emberek genetikai kódjának megőrzésére, mondván, hamarosan rendelkezésre áll a technológia, amely szerveket klónozhat, így akár a fizikai öröklét sem tűnik megoldhatatlannak.

Folynak kutatások az agyhullámokkal irányított művégtagok kifejlesztésére, illetve arra, hogy az agyunk közvetlenül legyen képes kommunikálni számítógépes eszközökkel. A chipek beültetése az emberi szövetbe pedig már ma is létező technológia. Tehát Haririnak igaza lehet, ami a technológiai oldalt illeti.

Ő ugyanakkor a dolog társadalmi vetületére is figyelmeztet: a világ mai megosztottsága nem valószínű, hogy alapvetően megváltozna az elkövetkező időben. Tehát mindez a technológia csak keveseknek lesz elérhető. A fejlett világban sem mindenkinek. Így a mai szakadék, ami a szegényeket a gazdagoktól elválasztja, csak nőni fog – a szegények és gazdagok más fajba fognak tartozni. Ez pedig nem sok jót jelent.

Forrás: globoport.hu

További részletek: http://komlomedia.hu/hir.php?hir=5733#ixzz3bt4qULFj

Mérésekkel sikerült igazolnia egy amerikai kutatócsapatnak az üvegházhatás tényét. Itt az első kézből szerzett bizonyíték arra, mi a következménye az üvegházhatású gázok kibocsátásának.

Egy újonnan közzétett kutatás eredményei megerősítették, amit már a laboratóriumi kísérletekkel, a szuperszámítógépes klímamodellekkel már bizonyított tudományos feltevést: a légkörbe kerülő szén-dioxid melegíti a Föld felszínét.

„Ténylegesen méréseket végzünk arról az összefüggésről, hogy az emelkedő szén-dioxid-koncentráció üvegházhatáshoz vezet.

Ez egy valódi megfigyelésen alapuló bizonyíték. Amikor szén-dioxidot bocsátunk az atmoszférába, az melegebb hellyé változtatja a Földet”

– mondta el Dan Feldman, a kaliforniai Lawrence Berkeley National Laboratory munkatársa.

Környezetvédelmi aktivista egy tüntetésen Madridban. Az ENSZ 2015 decemberében újabb klímakonferenciát tart, amelynek az a tétje, hogy létrejöjjön egy minden országra kötelező klímavédelmi egyezség

Forrás: AFP/Pedro Armestre

A klímakutatók, légkörfizikusok, meteorológusok az 1950-es évek végétől kezdve dokumentálták a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok szintjének növekedését a Föld légkörében.

A laboratóriumi tesztek, fizikai kísérletek és a több százezer évvel ezelőtt lezajlott éghajlati folyamatok rekonstruálása mind arra engedtek következtetni, hogy ezek a gázok elnyelik a Föld által az űrbe kibocsátott infravörös sugárzás egy részét, így növelve a bolygó átlaghőmérsékletét.

A jelenséget üvegházhatásnak nevezték el, mivel hasonló ahhoz, ahogy az üvegházak tárolják a hőt. Több energia áramlik az üvegházba, mint amennyi elhagyja. Ez az úgynevezett sugárzási kényszer.

A szén-dioxidra koncentráltak

A mostani vizsgálat részeként a kutatók a szén-dioxid következtében létrejövő sugárzási kényszert mérték a földfelszínen. Pontosabban két, hosszú távú légköri kutatásra berendezett állomáson, az Egyesült Államok energiaügyi minisztériumának oklahomai és a sarkkörhöz közeli alaszkai kutatólétesítményében folytak a mérések.

A kutatócsapat rendkívül érzékeny spektrométerek segítségével elemezte a Föld felszínére érkező infravörös, azaz hősugárzást. A légkörben található üvegházhatású gázok elnyelik a Földről érkező infravörös sugárzást, majd szétszórják azt minden irányban, egy részét egyenesen visszairányítják a földfelszínre.

A mérések egyik helyszíne: légkörkutató mérőállomás az alaszkai Barrow közelében

Forrás: Jonathan Gero

Tíz év alatt is jócskán nőtt

A műszerekkel azonosítani lehet a szén-dioxid által visszatükrözött infravörös sugárzást, mivel a molekula jól megkülönböztethető hullámhosszokon nyeli el és bocsátja ki az infravörös energiát – magyarázta Dan Feldman.

2000 és 2010 között a szén-dioxid koncentrációja mindkét kutatóintézmény mérései szerint 22 ppm-mel nőtt a légkörben. (A part per million, a ppm azt jelöli, hogy mennyi szén-dioxid-molekula található egymillió levegőrészecske között.)

Eközben emelkedett a földfelszínre visszatérő, a szén-dioxid által visszavert hőenergia is. Minél több szén-dioxid került a légkörbe, annál több infravörös energia tükröződött vissza a földfelszínre, ahelyett, hogy az űrbe távozott volna.

Következik a metán

A kutatócsoport tervek szerint más üvegházhatású gázoknak, így a metánnak a globális felmelegedésben játszott szerepét is vizsgálni fogja. Eddigi kutatási eredményeiket a Nature tudományos folyóirat közölte.

http://www.origo.hu/kornyezet/20150226-igazabol-most-mertek-meg-eloszor-hogyan-futjuk-a-foldet-uveghazhatas-sugarzas-szen-dioxid.html

Egy valódi Halálcsillag sújthat le a Földre - A Nyilas konstelláció spirális íja a WR 104-es nyilát készül kilőni

Egy űrben rejtőző gyönyörű, ugyanakkor félelmetes kozmikus szélkerék csaphat le reánk egy gyanútlan napon a halálos gammasugaraival. Nem úgy, mint a Csillagok Háborúja-béli, Hold-méretű változat, melynek közel kell kerülnie a célpontjához, hogy azt felrobbantsa, ez a fénylő, spirális karokkal operáló szuperkohógyár képes arra, hogy több ezer fényév távolságból égessen fel világokat.

„Régebben pusztán a szépségét érzékeltem ennek a spirálnak, ám most már nem tudom a véka alá rejteni azt az érzésemet, hogy igazából egy puska csövébe nézek.” jelentette ki 2009-ben Peter Tuthill, a Sidney Egyetem csillagásza.

A kérdéses tüzes csavarvonal szíve két intenzíven ragyogó, egymással gravitációs kötelékben keringő kettős csillagot rejt. Ahogy egymás körül lejtenek kecses űrtáncot, folyamatosan gázokat eresztenek magukból, melyek a csillagok közötti térben összekeverednek, felforrósodnak s ilyen spirálszerű alakzatba fonódnak össze. Ez a galaktikus felhő hússzor nagyobb Naprendszerünknél. A WR 104 nevű spirális kereket 17 esztendeje fedezték fel a Nyilas csillagképben. Tuthill mérései szerint a csillagpár 8 hónap (220 nap) alatt fordul körbe, precízen időzítve, mint a svájci óra mutatói. A WR 104 rendszer mindkét óriáscsillaga egy napon hipernóva robbanásban végzi be a pályafutását. A baj az, hogy a páros egyik tagja, az idősebb Wolf-Rayet tag, már nagyon instabil fázisban leledzik, olybá tűnik, mintha hipernóva robbanásra készülne.

„A Wolf-Rayet csillagokat a csillagászok csak időzített bombáknak hívják.” - ismertette Tuthill. „Ennek az öregebb WR 104 csillagnak a kanóca már igen csak rövid csillagászati léptékben mérve, a következő néhány tízezer évben bármikor felrobbanhat."

Amidőn egy Wolf-Rayet csillag felrobban, egy hatalmas erejű gamma-sugárzást bocsájt ki magából, ami rosszabb esetben minket is elérhet. Tuthill szerint, ha egy ilyen gamma-sugárzás kialakul, akkor az finoman szólva se lenne jó, ha a Föld az útjában állna. Ráadásul az ilyen hullámhosszú sugarak fénysebességgel közlekednek, így semmi figyelmeztető jelzés nem előzné meg.

A gamma-kitörések a legerősebb energiájú nyalábok, amiket az Univerzumban valaha is érzékelhettünk. Annyi energia szabadul fel benne - mindössze egy milliszekundumtól néhány másodpercig tartó időtartam alatt - mint amennyi energiát a Napunk a teljes, 10 milliárd éves élete során lead. A probléma az, hogy úgy tűnik, hogy ez a spirál a mi szemszögünkből egy majdnem merőleges helyzetben van, tehát pont felénk néz. Legalább is ez derült ki azokból a friss képekből, amiket a Keck Obszervatórium készített a Hawaii szigeteken, ezen optikai mérés szerint a WR 104 forgási tengelye 16°-os szögben fordul a Föld felé. „Csak akkor nézhet ki így ez a csavarvonalas kerék, ha pontosan a forgási tengelyébe nézünk.” - emelte ki Tuthill.
A kutatás részleteit az Astrophysical Journal 2008. március elsejei számában olvashatjuk.

Teljes szerencsétlenségünkre, a gamma-sugarak pont úgy törnek ki a hiper- és szupernóvákból, hogy a pólusukból a tengelyük mentén haladnak kifelé. Röviden, ha ez a hipernóva egyszer kitör, akkor a Föld nagy valószínűséggel pont a tűvonalába kerül. „Ez az első olyan ismert objektum, amiről tudjuk, hogy gamma-sugarakat lőhet ki reánk.” - magyarázza Adrian Melott a kanasasi Lawrence Egyetem csillagásza, aki részt vesz a kutatásban. „Elég közel is van, hogy hatalmas pusztítást okozzon.”

A spirális rendszert alkotó csillagpáros kb. 8000 fényévre van tőlünk, nagyjából félúton a Tejút közepe felé. Viszont nem elég messzire ahhoz, hogy ne legyen a Földi életre veszélyes. Egy korábbi kutatás azt mutatta ki, hogy ebből a távolságból még akár végzetes károkat okozhat a földi életben, ha elkap minket a gyilkos jet-nyalábja. Habár ez nem tudná a Földet darabjaira robbantani, mint a filmbéli Halálcsillag, legalább is ebből a 8000 fényévnyi távolságból biztos nem, ám mindenképp tömeges kihalást okozna, a leges legrosszabb esetben a teljes Földi életet is elpusztíthatja.

A gamma-sugarak bár nem tudnának teljesen áthatolni az atmoszférán, de a sztratoszféra kémiai összetételét jelentősen megváltoztatnák. Melott számításai szerint, ha a WR 104 egy nagyjából 10 másodpercig tartó gamma kitörést produkálna és pont a tűzvonalába kerülne a bolygónk, az elpárologtatná 8000 fényév távolságból is a Föld teljes ózon rétegének 25%-át, mely megvéd minket az halálos UV-sugárzástól. Összehasonlításképpen: az emberi tevékenységek okozta „lyukak” az ózon rétegben mindössze 3-4%-os csökkenést okoztak.

„Egyszóval súlyos károkat szenvednénk.” - magyarázta Melott. „Látnánk fajok tömkelegét és teljes ökoszisztémákat kipusztulni. Mezőgazdasági krízis lenne utána és hatalmas éhezési hullám.” Egy ilyen méretű gamma-kitörés kisebb szmogot is képezne a légkörünkben, mely elnyomná kis mértékben a napfényt és pár napos savas esőzéseket is generálna. A 8000 fényévnyi távolság miatt nem okozna ugyan teljes elsötétülést, annyira azért nem lenne erős a hatás, ám a teljes napfény 1-2%-át elvenné. Ettől kicsit lehűlne a klíma, de katasztrofális jégkorszakot nem hozna.

Egy lényeges dolgot sajnos nem tudunk a gamma-sugárzásról, hogy mennyi részecskét köp ki magából kozmikus sugárzás formájában. „Alapesetben azok a gamma-sugárzások, melyeket észlelünk, azok olyan távolról érkeznek, hogy az Univerzumban a különböző útba eső mágneses mezők eltérítik a részecskéket, így mi abból nem észlelünk szinte semmit. Viszont, ha a gamma-sugárzás kitörés a közelben lenne, akkor még a galaxisunk mágneses mezeje sem tudná eltéríteni az útjából a nagyenergiájú részecskéket, és azok menthetetlenül mind a bolygónkba csapódnának. Melott szerint a részecskék energiája olyan nagy lenne, hogy majdnem egy időben érkeznének a fénnyel.

A Földnek az a része, melyet telibe kapja a kozmikus sugárzás, olyan sugárdózist kapna, mint ha egy nem túl távoli nukleáris robbanástól szenvedne, az élőlények komoly sugárfertőzést kapnának. Ez még tovább rontaná az atmoszféra helyzetét a gammasugárzáson felül. Melott hozzátette, hogy mindez csak találgatás, mert továbbra sem tudjuk pontosan, hogy mennyi kozmikus sugárzást hozna magával egy ekkora gamma-sugárzás kitörés. Persze az sem teljesen világos, hogy maga a gamma-kitörés milyen vastag energianyalábokat generálna. Mindemellett világos, hogy az a hatótávolság, melyen belül a hatás pusztító volna, így is több száz fényév területet ölelne át, mire a Földre érne a pusztító kozmikus szélkeréktől. Tuthill szerint még egy űrhajóval sem lennénk képesek elég gyorsan elmenekülni a sugárnyaláb elől, ha tényleg felénk tart.

Tuthill viszont azt is mondja, hogy ez a spirális bomba egyáltalán nem biztos, hogy a végzetünk lesz. „Még rengeteg bizonytalanság van, kezdve attól, hogy mégsem vagyunk teljesen pont a tengelyében a Wolf-Rayet rendszerne, és a sugárzás minden veszély nélkül elhalad mellettünk, egészen odáig, hogy a WR 104-es csillag képes e egy ekkora gamma-kitörésre, ha hipernóvává válik. A jövőbeli kutatások mindkét témát részletesen fogják kutatni, hogy biztosabbak lehessünk az állításainkban.

Habár Melott és a többi kutató gyilkos gamma-sugárzásokról és a földi élet kihalásáról beszéltek, ám ha megkérdezzük őket, hogy kell e félni mindettől, azt válaszolták, „Sokkal jobban izgulnék a globális felmelegedéstől.”

Végül azt is meg kell jegyeznem a cikk végén, hogy egyes számítási adatok szerint 30-40°-os a WR 104 tengelye, ami kizárja annak a lehetőségét, hogy pont a tűzvonalba kerüljön a bolygónk.

Kép: Egy 11 képkockából összeadott képet látunk, mesterséges színhozzárendeléssel, amit Keck teleszkóppal készítettek infravörös tartományban - erről a Wolf-Rayet 104 nevű kettős csillagrendszerről és az azt körbevevő spirális, szélkerék alakzatról.
alakzatról.
Forrás:
-Tuthill P.G., et al. “The prototype colliding-wind pinwheel WR 104” 2008, Astrophysical Journal, 675, 698
Forrásfordítás: Horváth András
Szöveg: Koncz H. Attila

Sci-fi szerzők kedvenc témája az a bizonyos “kapu”, vagy más néven féregjárat. Egy különleges átjáró az időben vagy a térben, amelyen át az utazók hatalmas távolságokra juthatnak el egyetlen szempillantás alatt, csakhogy egy ilyen ajtó egyben út az ismeretlenbe. Persze, ha egyáltalán létezik.

Ez azonban a NASA legutóbbi bejelentése után, már nem kérdés többé: Bizony, hogy létezik. Saját honlapján közölte ugyanis a szenzációsnak tűnő hírt az Amerikai Űrhajózási Hivatal, majd hamarjában egy közel négy perces kisfilmet is készítettek, amelyben megpróbálják annak lényegét, a laikusok számára is érthetővé tenni.

Az Iowai Egyetem, plazmafizikusa, Jack Scudder jött rá, hogy a Föld mágneses mezeje bizonyos helyeken összekapcsolódik a Nap mágneses mezejével, létrehozva ezzel egy állandó, folyamatos és megszakítás nélküli kapcsolatot a Föld és a Nap között. Ezeken a kapcsolatokon, vagy ahogy ők nevezik x-pontokon, pedig vannak úgynevezett kapuk, amelyekről egyelőre sejtelmük sincs, hogy hova vezethetnek.

A bejelentéssel egyidőben azt is közölték, hogy 2014-ben, egy több évig tartó misszióba kezd a NASA, melynek során az energia részecske detektorokkal és mágneses érzékelőkkel felszerelt űrhajók legfontosabb feladata lesz megfejteni a különös kapuk titkait.

A feladat persze távolról sem egyszerű. A NASA azonban egyelőre egy néhány soros tényhíren kívül csak az alábbi rövidebb videót hozta nyilvánosságra a témával kapcsolatban, amelyből a felfedezés több részlete is kiderül és amelynek magyarul feliratozott változata itt megtekinthető:

forrás: ittvannak.hu

Elon Musk, az elektromos autóiról ismert Tesla elnök-vezérigazgatója és Steve Jobs-kaliberű marketingvirtuóz pénteken bejelentette, hogy cége megalkotta a láncszemet, amely a megújuló energia hatékony háztartási felhasználáshoz eddig hiányzott. Musk tulajdonképpen két, lítiumionos technológiával működő akkumulátort mutatott be, egy Powerwall nevű kisebbet, meg egy Powerpack nevű nagyobbat.

Hogy a Powerpack pontosan mit tud majd, és mennyiért árulják, az majd csak később derül ki, a mostani sláger a Powerwall, ami a cég szerint háztartások milliói számára teheti könnyebbé a nap- vagy a szélenergia felhasználását.

A megújuló energiát hasznosító házi erőművekkel jelenleg az a baj, hogy nem feltétlenül akkor szolgáltatnak áramot, amikor arra szüksége is van a felhasználónak. A napelem akkor termel, ha süt a nap, a szélkerék meg akkor, ha fúj a szél. Energia azonban nemcsak ekkor kell, a tudomány mai állása szerint pedig az emberiség igencsak béna az energiatárolásban, így a szélkerekes és napelemes házak eddig nem tudtak teljesen lekapcsolódni a hálózatról. Mikor saját maguk nem tudtak áramot termelni, hálózatról szerezték be a szükséges energiamennyiséget, mikor pedig többet termeltek a saját szükségletüknél, a legtöbb országban jó áron értékesíthették a fölösleget a közműcégek hálózatán át.

220volt.hu - Canon Professional fotós termékek raktárról

A Powerwall jelentős lépés afelé, hogy az önálló energiatermelésre képes házak leválhassanak az energiahálózatról. Működési elve egyszerű, ugyanolyan akkumulátor, mint amilyen a legtöbb mai okostelefonban van, csak sokkal nagyobb:

a 3000 dolláros (mai árfolyamon kb. 820 ezer forintos) verzió 7 kilowattóra, a 3500 dolláros (950 ezer forintos) pedig 10 kilowattóra áram tárolására képes.

Ez 10 kilowattot jelent egy órán át, 1000 wattot 10 órán át, 500 wattot 20 órán át és így tovább. Egy nagyobb tévé például legalább 200 wattot zabál fel, tehát – ha minden más ki lenne kapcsolva – 2 napig és két óráig egyfolytában tévézhetnék egy ilyen új Tesla-aksival. Ez még csavarhatnánk egy darabig, de zárjuk rövidre (haha): a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a 10 kilowattórás doboz valószínűleg nagyobb bökkenő nélkül képest fedezni egy átlagos amerikai háztartás áramigényét napnyugtától napkeltéig. Vannak ugyan, akik még ezzel is vitatkoznak, és valóban: hűtőt, mosógépet, mosogatógépet, villanytűzhelyet, két tévét és két számítógépet nem tudna egy egész éjszakán átműködtetni a doboz, de a legtöbb háztartásban nem is kell, hiszen az emberek többsége éjjel azért inkább alszik. Bár igen, így belegondolva, egy hajnalig tartó házibulit tuti nem lehetne Powerpackról megoldani.

De az akkumulátor Musk szerint nemcsak a napelemes és szélkerekes házaknak segíthet: jól használható áramkimaradások idején is, és arra is jó, hogy az ember bevásároljon éjjel a szolgáltatók által a főidőszakon kívül olcsón kínált áramból, amit aztán akkor is felhasználhat a háztartás, mikor csúcsidőszakban többet kellene fizetnie az áramért.

De megéri-e?

Péntek óta mindenki ezt számolgatja Amerikában. A Tesla 10 éves garanciát vállal az akkumulátoraira. Ez elég bátor húzás, a lítiumionos akkumulátorok ugyanis akkor igazán tartósak, ha minél kevesebbszer merítik le őket teljesen, a Powerwallnál azonban pont ez lenne a lényeg. Vannak azonban szakértők, akik szerint a Tesla erre is gondolt, és a Powerwallok igazából nagyobb teljesítményűek a reklámozottnál, a 7 kilowattórás például valójában 12 kilowattórát bírna. Hogy ez így van-e az csak működés közben derül majd ki, de a legtöbb elemző úgy számol, hogy az aksik kibírják a 10 évet.

Ezzel az életciklussal és a Powerwall mostani árával számolva egy kilowattóra áram a legkedvezőbb becslések szerint átlagosan 15 centből jön ki.

Ez két dologgal kell összehasonlítani:

1. a hálózati áram árával és
2. azzal a tarifával, amit a hálózatot üzemeltető cégek jelenleg kínálnak a napelemes házak által termelt felesleges energiáért.

Ha csak az elsőt nézzük, akkor a Powerwall az USA legtöbb államában arentabilitás szélén billeg, de inkább nem éri meg, mint igen. Kaliforniában például csúcsidőben 28 cent az áram kilowattórája, de a Powerwall pont nem ekkor kellene, hanem éjjel, amikor még a kaliforniai áramár is lemegy 15 cent alá. Texasban meg a többi, szerencsésebb helyzetben lévő állmban még sokkal alacsonyabb az ár, épp dúl a palagáz-forradalom, ugye.

Ezt tovább rontja a második szempont: az USA legtöbb államában megvásárolja a hálózat az áramfölösleget a napelemes és szélkerekes házaktól, a fogyasztó tehát nem veszít a fölöslegen, nem érzi, hogy az Tesla-akku nélkül veszendőbe menne.

Jelen állás szerint a Powerwall inkább csak menekülési utat jelenhet a megújuló energiát használó háztartásoknak arra az esetre, ha szolgáltatók esetleg csökkenteni akarnák az áram visszavásárlási árát.

Viszont azokban a napsütéses országokban, ahol a szolgáltatók nem akarják vagy nem tudják visszavásárolni a fölösleges áramot, mint például Olaszország, Törökország, Ausztrália vagy Spanyolország, a Powerwall már most tuti megéri.

Tuti megéri a gazdag indiaiaknak és kínaiaknak is. Bár itt a hálózati áram is nagyon olcsó, sok az áramszünet, a nagyobb fogyasztók pedig ezt nem tolerálják. India és Kína pedig annyira népes, hogy ha csak a leggazdagabb 1-2 százalék dönt úgy, hogy napelemre és akkumulátorra áll át, a Tesla már azzal nagyon jól jár.

De kellene hozzá napelem is

A Powerwall azonban a tervezők szerint is akkor működik igazán jól, ha van mellette napelem is, ami tölti. A Teslának van egy napelemgyártó cége, a Solarcity, ami egyre előrébb tör az amerikai napelempiacon egy különleges konstrukcióval, az ingyenes napelemmel. A Solarcity ugyanis bármilyen házra felszereli a napelemeit tök ingyen, csak szerződni kell velük arról, hogy a ház tulajdonosa 15 centet fizet minden kilowattóra áramért. A cég aztán összekapcsolja ezeket a napelemeket, és központilag osztja el az igényelt áramot, a Solarcity így lényegében egy bazinagy naperőművet épít, magánházak tetején.

A Forbes szerzője ezt kapcsolja össze a Powerwallal, és úgy számol, hogy a napelemekből nyert áram kilowattórájáért 15 centet fizet a fogyasztó a Solarcitynek, aztán még 15 cent a Tesla akkumulátorába. Az így kapott 30 centes áramár pedig brutálisan magas. Ez valóban így van, azt azonban senki nem mondta, hogy a két testvércég ilyen konstrukcióban árulja majd az akkut és a napelemeket. Sőt, inkább arról hallani, hogy ezentúl jár majd egy Powerwall minden Solarcity napelemcsomag mellé.

A jövőt majd meglátjuk

Az Egyesült Államokban tehát a Powerwall vagy akkor éri meg biztosan, ha már van napelem a házamon, de nem tudom eladni a fölösleges áramot, vagy akkor ha adják a Solarcity-napelemrendszer mellé. Ez azonban változhat, ha megnyílik a Tesla Nevadába tervezett gyára, ahol más termékek mellett az akkumulátorokat is sorozatban gyártják majd. Jelenleg a Powerwallnak csak a szabadalma a Tesláé, Muskék terveit a Panasonic gyártja le, ugyanis a Tesla az autóiban is Panasonic gyártmányú akkumulátorokat használ. Ugyanilyen költségcsökkenés várható a szintén üzemnyitást tervező Solarcitynél is.

De akkor mi a gond ezzel az egésszel?

A Powerwall kritikusai általában azt hozzák fel az akkumulátor ellen (túl azon, hogy megéri-e a beszerzése vagy nem), hogy Musk a nagy ígéretek ellenére sem mutatott újat, ugyanolyan lítiumionos technológiát használ, amit az iparág eddig is jól ismert. A lítiumionos technológia ráadásul több szakértő szerint még mindig nem kellően biztonságos, az elemek felforrósodhatnak, szélsőséges esetben robbanhatnak is. Tegyük hozzá, a Tesla akkumulátorai egyelőre kifejezetten strapabírónak számítanak a piacon.

Nagyobb gond, hogy a lítiumkészleteink végesek. Vannak ugyan hatalmas tartalékok Chilében, Argentínában, Bolíviában és talán Afganisztánban is, de ha így növekszik a kibányászott mennyiség, akár évtizedeken belül felélhetjük.

Felhasználás szempontjából pedig az a problémás, hogy egy ilyen Powerwall akkumulátor csak egyenáramot szolgáltat, miközben a lakásban majdnem minden váltakozó árammal működik. Ahhoz tehát, hogy a Powerwall használható legyen, kell egy átalakító, ami akár újabb több ezer dollárba is fájhat. Vannak posztok, ahol azt írják, hogy az átalakító a Powerwall mellé jár, de vannak olyan szerzők is, akik az ellenkezőjéről vannak meggyőződve.

És mit jelent ez Magyarországra nézve?

Magyarországon egyelőre nincs sok háztartás, amelyik érdemben hasznát venné a Powerwallnak, ezen kívül itthon amúgy is elég olcsó az áram. Ráadásul Magyarországon a háztartási energiafelhasználás legnagyobb része a fűtés, a fűtésben pedig a Tesla egyelőre nem tud segíteni. A jó szovjet hősugárzók egészen biztosan hamar kikészítenék a Powerwallt.

A trend azonban mindenképp elgondolkodtató. A világ fejlettebb gazdasága és a világ egyik leginnovatívabbnak tartott cége a háztartások energiafüggetlenedése és a megúluló energia minél hatékonyabb felhasználása felé fordul. Az Egyesült Államok némely részein és Németországban az ország energiafelhasználása úgy nő, hogy a lakosok közben egyre kevesebb energiát vesznek ki a hálózatból, mert egyre többet állítanak elő maguknak.

Magyarországon teljesen más irányba tart. Itthon épp most kezdődhet az atomerőmű-építés, ami hosszú évtizedekig határozza majd meg az ország energiamixét. Rengeteg pénzt költünk rá, rengeteget kockáztatnak a magyar adófizetők azon, hogy Paks2 nyereséges lesz-e vagy sem. Márpedig, ha Musk számítása bejön, ez új Tesla-akkuk és hozzájuk csatlakozó napelemek gyorsan elterjednek, egyre olcsóbbak lesznek, feleződik vagy akár negyedlődik az áruk, akkor feltűnnek nálunk is,  és bizony az új paksi reaktorokkal fognak versenyezni. Húsz év múlva biztosan kiderül, ki látott a jövőbe: Elon Musk vagy Orbán Viktor?

http://444.hu/2015/05/05/kis-lepes-a-teslanak-kis-lepes-az-emberisegnek-de-azert-fontos-lepes-az-uj-tesla-akku/

Érdemes már ma megismerkedni az anyagok szupermenjével, mert az elkövetkező 20-30 évben gyakran fogunk találkozni vele. Egy szót mondok: grafén
De mi is az a grafén?

Próbáltad gyerekkorodban a nápolyinak óvatosan leapplikálni egy-egy rétegét? Ha ugyanezt a grafittal teszed meg, újabb és újabb rétegeket szedsz le róla, míg végül csak egyetlen atomnyi vastag réteg marad, már el is jutottál a grafénhez.

Az egy atomnyi vastagságú grafit annyira vékony, hogy a gyakorlatban nem is látható, ezért kétdimenziós anyagnak is nevezhetjük. Hogy el tudjuk képzelni, mennyire vékony: ha hárommillió ív ilyen grafénréteget teszünk egymásra, még mindig csak 1 milliméter vastag lesz.

De miért akkora felfedezés ez, hogy két tudós (Andre Geim és Konsztantyin Novoszjolov) 2010-ben emiatt kapott fizikai Nobel-díjat?

Hát azért, mert a grafénnek egyedülálló tulajdonságai vannak. Lássuk:

200-szor erősebb az acélnál, ezzel a legerősebb ismert anyag. Hogy ezt is egy példával illusztráljam, ha egy folpack vékonyságú grafén fóliára ráállítunk hegyével lefelé egy ceruzát, arra pedig ráállítunk egy elefántot, nem fogja tudni átszúrni.
A keménysége ellenére olyan rugalmas, mint a gumi, jól hajlítható
Az elektronok gyorsabban mozognak benne, mint más anyagban. 10-szer jobb vezető, mint a réz.
Átlátszó
Öntisztító, ellenáll a víznek, olajnak, zsírnak
Jól keverhető. Csupán egy százaléknyi grafént keverve a műanyaghoz, kiváló elektromos vezetőt kapunk.

De sokkal érdekesebb, hogy mit lehet csinálni belőle. Néhány példa a felhasználási lehetőségeiről:

Karkötővé hajtogatható tablet

Olyan átlátszó, hajlítható, érintőképernyős eszközt lehet vele készíteni, ami teljes szélességében tabletként, összehajtva mobiltelefonként, a csuklón meghajlítva okosóraként/okoskarkötőként is használható. Tud átlátszó is lenni, de át tud változni bármilyen színűvé, vagy mintájúvá. Ráadásul a grafénnel kevert műanyag erősebb és könnyebb lesz. A zsírtaszító tulajdonsága miatt pedig nem lesz tele ujjlenyomattal.

Sőt, grafén réteggel bevonva az asztalokat, falakat, mindenből kijelzőt varázsolhatunk. Nem kellenek többet fizikai kapcsolók és szabályozók a tűzhelyekre, a házfalakon távolról irányítva változtathatják a reklámokat, a buszmegállók tábláin az érkezési időpontokat, de kiválthatja a hagyományos televíziót, vetítőt is.

Ablaküvegből napelemek

A jelenleginél 20-szor hatékonyabb napelemek építhetőek belőle, a felhasználásával a napenergia megtérülési mutatói jóval meggyőzőbbé válhatnak. A lakás ablakai akár teljes méretükben bevonhatók grafénnel, így napelemként és képernyőként is használhatók. Mivel bármilyen színt meg tud jeleníteni, megszűnhet a függöny fényszűrő feladata. Vagy képzeljünk el egy kirakatüveget, amelyen reklámok futnak. És ha a járókelők már megőrülnek a sok reklámtól, semmi baj, mert a grafén törhetetlenné is teszi a kirakatüveget.

Útban a kvantumszámítógép felé

Az utóbbi években egyre inkább vért izzadnak a chipfejlesztők, hogy megfeleljenek Moore törvényének, és 18-24 havonta duplázni tudják a processzorok teljesítményét. Ez a megfelelés azonban egyre komplexebb és drágább gyártási technológiákat követel. Sokan gondolják, hogy a fejlődés eddigi üteme nem tartható a jövőben. Az ultragyors, de nem melegedő graféntartalmú csipek fejlesztése ugyan még viszonylag korai stádiumban van, de várhatóan nagyságrendekkel jobb teljesítményt produkál majd, mint a szilícium. Az IBM kutatóinak eredményei alapján úgy tűnik, a grafén megmentheti Moore törvényét.
A torrentezés jövője

Wifi-n vagy 3G-n nagy fájlokat feltölteni máig idegőrlő tevékenység. Mivel az elektronok szinte ellenállás nélkül hasítanak végig a kétdimenziós felületen, ezért grafén antennával lehetséges akár másodpercenként egy terabites sebesség elérése is. Ez kb. 50-80 darab közepes minőségű mozifilmnek felel meg.

Telefontöltés 5 másodperc alatt! – Ha voltál már olyan helyzetben, hogy egy kávézó pincérének kellett könyörögnöd 5 perc telefontöltésért, mert egy fontos hívást vársz, akkor örülsz majd annak az információnak, hogy a grafén alapú elemek 5 másodperc alatt 100 százalékra tölthetők.

Ráadásul több energiát, hosszabb ideig lesznek képesek tárolni. Épp ideje lenne, hiszen az elektronika hihetetlen fejlődéséből az elemek eddig teljesen kimaradtak. Az első iPhone is kb. egy napig bírta, és a mai készülékek is. Lítium-ion elemek kapacitását a tízszeresére tudták növelni grafén hozzáadásával.

A mobil eszközökön kívül ez forradalmi hatású lehet az elektromos autóiparra is, amelynek legnagyobb problémája, hogy hatalmas súlyú elemeket cipelnek az autók (egy Teslában 450 kiló elem van), mégis 80-100 kilométerenként lemerülnek. És ha egyszer lemerültek, órákig tart a töltésük. Nos, a grafénnal dúsított elemek ezen problémák mindegyikét megoldják, mert súlyra könnyebbek, sokkal nagyobb kapacitásúak, és nagyságrendekkel gyorsabban töltődnek. Sőt, grafén tartalmú kaszni esetén maga az autó is tudja tölteni energiával.

Törhetetlen járművek

A grafén könnyűsége, hajlékonysága és törhetetlensége az autó, és repülőgyártásban is óriási fejlődést jelent. Egy koreai egyetemen réz, illetve nikkel rétegeket grafén rétegekkel keverve olyan kompozit anyagot állítottak elő, amely a rezet 500-szor, a nikkelt 180-szor erősebbé tette, ugyanakkor ellenállóvá az erózióval szemben. Járműveknél is előnyös lehet az ablakoknál a vízlepergető hatás. A grafénnal vége lesz az ablaktörlő-iparnak.

Tengervízből ivóvíz

A világon 783 millió ember nehezen jut édesvízhez, ami közvetetten évente 3,4 millió ember halálát okozza. A tudósok azt gondolták, a grafén erős felépítését és vízhatlanságát felhasználva új vízszűrő eljárásokat lehetne kidolgozni.

Az MIT, illetve a repülőgép-, és hadiipari óriás Lockheed Martin is fejest ugrott a fejlesztésbe. Egy grafénrétegre apró lyukakat szúrtak, amely a vizet átengedi, de a nátriumot, klórt, és egyéb ionokat kiszűri. Míg az elmúlt évtizedekben elterjedt, fordított ozmózis alapú víztisztításnál óriási nyomással kell keresztülnyomni a vizet a szűrő membránon, az annál ezerszer vékonyabb grafén esetében jóval kisebb nyomás elegendő. Így sokkal kevesebb energiával, jóval olcsóbban valósítható meg a tengervíz sótalanítása.

Minden más

Aki irigyelte a Predator idegen lényeinek UV- vagy infravörös látását, az örülhet, mert grafén alapú kontaktlencsével ő is képes lesz hasonlóra.
A gyógyászatban is nagy reményeket fűznek hozzá, elsősorban a bioszenzorok, és a célzott gyógyszerbevitel területén.
Építészetben használható bevonóanyagként, erősebbé, ellenállóbbá, és vízlepergetővé teszi az épületeket, lehetetlenné teszi a graffitizést.
A felhasználási módok sokoldalúságát mutatja, hogy a Manchester-i Egyetem elszakíthatatlan, grafén tartalmú gumióvszert fejleszt, amit Bill Gates alapítványa is támogat.

És hogy hab is legyen a tortán: Az alapanyag, a szén óriási mennyiségben rendelkezésre áll, és nagyon olcsó.
Ha ennyire szép minden, akkor miért nincs még hajlítható telefon?

Ahogy minden új technológiának, a grafénnak is vannak problémái. A nanotechnológia – aminek egyik zászlóshajója lehet a grafén – lényege ugyanis a felfoghatatlanul apró méret. Egy atom vastagságú, láthatatlan réteggel nagyipari környezetben dolgozni nem triviális dolog.

A kutatók leggyakrabban az ún. hántolásos módszerrel állítják elő a grafént. Ez abból áll, hogy egy grafitdarabra ragasztószalagot nyomnak, majd letépik, a letépett rétegekre újabb ragasztószalagot tesznek, rétegről rétegre vékonyítva, míg csak egy atomnyi marad. Ez a módszer egy kutatólaborban elegendő, de tömeggyártásra nem alkalmas. Bár több irányba is elindultak a tömeggyártással, a szükséges gépek és ipari folyamatok kialakítása évekig tart.

Emellett léteznek egészségügyi félelmek. A láthatatlanul parányi, de nagyon erős nanorészecskék ugyanis az emberi (vagy más élő) szervezetbe kerülve komoly károkat okozhatnak. A szervezet képtelen ezeket lebontani, a sejtfalakat viszont könnyedén képesek átszúrni. Ez a tulajdonsága hasonló az azbeszthez, gyulladást alakít ki, és súlyos betegségekhez vezethet. A kutatók sem tartják lehetetlennek ezen problémák megoldását, de a kereskedelmi forgalomba kerülés előtt ezekre mindenképp megnyugtató megoldást kell találni.

A Samsung, az IBM, a Siemens, az LG, az egyetemi kutatólaboratóriumokon keresztül a kormányok dollármilliárdokat öntenek a grafénkutatásba (tavaly az EU is megszavazott egy egymilliárd Eurós grafénkutatási programot). Ahogy jönnek az eredmények, úgy kapcsolódnak be újabb és újabb szereplők, hogy részesei lehessenek a jövőbeli piacrobbanásnak. A terület befektetői 3-5 éven belül várják a kereskedelmi forgalomban kapható grafén termékek megjelenését, a szkeptikusabbak 7-10 évet mondanak. Várhatóan a kijelzők és napelemek lesznek az első boltba kerülő termékek, a többi felhasználási mód még a kutatásokon múlik.

Mindenesetre nemsokára eljön az idő, amikor a Szilícium völgy – ha másban nem is, – elnevezésében az elavult technológiát fogja jelenteni.

https://charoninstitute.wordpress.com/2014/07/06/egy-anyag-ami-megvaltoztat-mindent/

Monsanto autistává teszi a világot? - VIDEÓ INTERJÚ (angol)

Dr Seneff professzor asszony szerint , hogy ha nem tiltják be világszerte a Monsanto termékeit, (amire az esély egyenlő a nullával), akkor 2025-re az összes újszülött fele autista lesz. Az interjú kérdésekre válaszolva összefoglalta e szörnyű előrejelzés tudományos alapjait.

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) rangidős tudósa, Dr. Stephanie Seneff jelentése a Monsanto óriáscég Roundup-Ready nevű gyomirtójának aktív vegyi anyagát, a glifozátot kiemelte, mint a napjaink „divatos” betegségeinek főokozóját.

Kinek a javát szolgálja a tudományos kutatások elnyomása? Kinek a hatalmát és gazdagságát fenyegeti a tiszta és ingyenes energia? Kinek a vágya létrehozni egy olyan rendszert, ahol kevesek sokkal rendelkeznek, és a nagy többség kénytelen a maradékkal beérni?

Kényelmes, szórakoztató, és jót tesz testednek-lelkednek. Nem csoda, hogy a kerékpározás itthon is egyre népszerűbb közlekedési forma, és jó hír a bringarajongóknak, hogy nemcsak új utak épülnek szerte az országban, hanem a jelenleg meglévő kerékpárút-hálózatokat is folyamatosan fejlesztik és bővítik. Ébreszd fel kétkerekűdet a téli álmából, mutatunk 3 remek útvonalat!

Kerékpárutak itthon - hogy állunk most?

Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub sajtókommunikációs munkatársa fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a fejlődés ellenére a szomszédos országokhoz (pl. Ausztria) mérten eléggé elmaradottak vagyunk kerékpáros turizmus terén, holott nagy igény lenne minőségibb szolgáltatásokra és a mai igényeket kielégítő infrastruktúrára. A szervezet szakértői szerint fejlődést mutat a kormányzati szinten támogatott EuroVelo6 és a Budapest-Balaton nyomvonalak kiépítésének terve, hiszen ezek az útvonalak fontos települési szakaszokat is érintenek.

A turisztikai nyomvonal általánosan akkor jó, ha a helyi közlekedési igényeket is szolgálni tudja, mint a fővárosban az EuroVelo6 nyomvonala. A Kerékpárosklub fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a közlekedési és turisztikai célú kerékpározás igényei alapvetően mások, közlekedni gyorsan és rövid úton szeretnénk, ezzel szemben a turisztikai kerékpárutak inkább a vizualitásra és a szolgáltatásokra építenek. Utóbbinál kifejezetten előnyös az egy-egy látványosság miatti kerülő. Ettől függetlenül, főleg belterületi szakaszon, a helyi kerékpáros közlekedés igényeit is szolgálja egy ilyen útszakasz és e két funkció nem szerencsés, ha egymás kárára érvényesül.

Íme 3 szuper útvonal, nem csak biciklirajongóknak

Két keréken a vizek városában

A Gerecse hegység nyugati lábánál fekvő Tata természeti szépsége, történelmi múltja és színes programjai miatt méltán tartozik a térség legismertebb kirándulóhelyei közé. Érdemes bringára pattanni, hogy felfedezd a kisváros főbb nevezetességeit: az Öreg-tavat a 14. századi Zsigmond várral, az Esterházy-kastélyt és az egykori vízimalmokat. A két éve átadott Által-ér-völgyi kerékpárút Tatabányát, Vértesszőlőst és Tatát köti össze, és fontos részévé válik az EuroVelo hálózat magyarországi szakaszának. A 6,8 kilométer hosszú és 2,7 méter széles, kétirányú út Komárom-Esztergom megye legjelentősebb vízfolyása, az Által-ér mentén halad, és gyönyörű természeti területen halad keresztül. Ha itt bringázol, Vértesszőlős felé is érdemes elkanyarodnod, ahol megtekintheted a település népi hagyományait bemutató Tájházat, és a 300-350 ezer évesre becsült előember-leleteket a helyi kiállítóhelyen.

Tata

Tekerj fel a Kab-hegyre!

Ha a hosszú téli hónapok után egy üdítő kirándulással szeretnéd felpezsdíteni magad, és kristálytiszta levegőre, csendre vágysz, a természeti kincsekben bővelkedő Déli-Bakony tökéletes választás. Geológiai sokszínűsége és történelmi múltat idéző értékei miatt ez a tájegység a kikapcsolódás oázisa, tele remek túrahellyel, mint pl. a csárdahegyi őskarszt Úrkút határában és az Agár-tető, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Balatonra. Az 599 méter magas Kab-hegy uralja a Déli-Bakony vonulatait, amit egy kb. 40 km hosszú kerékpárút ölel körül.

A felújított bringaút mentén térképes táblák segítik a tájékozódást, és ha elfáradnál tekerés közben, a környéken igényes pihenőhelyekre és egy erdei tornapályára is bukkanhatsz. Barangold be a Sárcsi-kúti tanösvényt a Kab-hegy nyugati oldalán, és ne hagyd otthon a távcsövet, hogy a megszépült Kinizsi-kilátóból alaposabban szemügyre vehesd a környező tájat.

Sárcsi-kúti tanösvény

A bringások paradicsoma: Velencei-tó

A Velencei-tó igazi bringás birodalommá vált az utóbbi években, nem véletlenül, hiszen kerékpározás szempontjából az egyik legdinamikusabban fejlődő terület. Hazánk legvarázslatosabb vidékeinek egyike minden évszakban más és más arcát mutatja, ezért érdemes évente többször is ellátogatnod ide. Tavaly márciusban adták át a 12 km hosszú kerékpárutat Dinnyés és Velence között, így szinte az egész tavat körbetekerheted, biztonságosan és kényelmesen. Bringázás közben látnivalók egész sora tárul eléd, nem beszélve a szédületes panorámáról. Útközben megcsodálhatod a Velencei-tavi Madárrezervátum gazdag élővilágát, feltekerhetsz a lenyűgöző Pákozdi-ingókövekhez, a Madárdal tanösvény kerékpárral is jól járható útvonalán pedig Gárdony természeti értékeivel ismerkedhetsz meg. Velence üdülővárosában számos programlehetőség kínálkozik tavasszal, és nemcsak a fantasztikus kilátás, hanem a hangulatos pincék miatt is érdemes felkapaszkodnod a Bence-hegyre.

Velencei-tó

Mi a helyzet a fővárosban?

Budapest utcáin egyre több bringás jelenik meg, és ha lassan is, de az utóbbi években javult a kerékpáros infrastruktúra, amiben nagy szerepe volt a bringás mozgalomnak. A Mol Bubi közbringarendszer célja a gyorsabb és egyszerűbb városi közlekedés, de Budapesten számos más fejlesztés is kapcsolódik a kétkerekűzéshez. A Kiskörút újjáépítésekor kerékpársávot is létesítettek, 2012-ben átadták az új kerékpársávot az Andrássy úton, ám a Thököly úton, és nagyon sok belvárosi utcában folyamatosan történnek kerékpárbarát fejlesztések. Kelet-Pesten is elkészült a Szilas-patak menti kerékpárút. Halász Áron azt is elmondta a Life.hu-nak, hogy az elmúlt években rengeteg bicikliparkoló épült a főpályaudvarokon és a belvárosban, amelyeknek már a tervezésétől szakmai partnerként működött közre a Kerékpárosklub.

http://www.life.hu/ez-zsir/20150420-bicikliutak-itthon-szinvonalas-helyek-tekereshez.html