A Bion-M űrkapszula sikeresen landolt ejtőernyővel vasárnap egy mezőn az oroszországi Orenburg térségében, Moszkvától 1200 kilométerre délkeletre, a fedélzetén lévő 53 egér és egyéb apró állat több mint fele azonban elpusztulva került ki a konténerekből.

A tudósok egyelőre nem tudják, hogy a berendezések elromlása vagy az űrutazás okozta stressz miatt pusztultak-e el az állatok, de számítottak arra, hogy nem mindegyik éli túl a szokatlan kalandot, és a tudomány szempontjából nem haszontalanok a döglött állatok sem.

Az Orosz Tudományos Akadémia április 19-én, egy Szojuz hordozórakétával juttatta fel az egerek mellett apró gyíkokat, hal- és rákféléket, sőt néhány növényt és mikroflórát is magában foglaló Bion-M kutatókapszulát 575 kilométeres magasságba, jóval magasabbra, mint a Nemzetközi Űrállomás (ISS), amelynek fedélzetén emberek is tartózkodnak. Ilyen hosszú ideig még nem tartózkodtak állatok önállóan az űrben. A legutóbbi, 2007-es kutatórepülés alkalmával 12 napot töltöttek az űrben a kísérleti állatok.

Hogyan hat az űrutazás a csontokra és a szívre?

A mostani kísérletben azt vizsgálták, hogyan hat ki hosszabb távon a súlytalanság és a kozmikus sugárzás az élő organizmusra, különös tekintettel a csontozatra, az idegrendszerre, az izomra és a szívre. A Földre visszatért állatokat és növényeket Moszkvába, a tudományos akadémia Orvosi és Biológiai Problémákkal Foglalkozó Intézetébe szállították elhúzódó vizsgálatokra és elemzésekre. Bár az első eredmények már erre a hétre várhatók, a súlytalanság génekre gyakorolt hatásáról például várhatóan csak hónapok múlva lesznek adatok.

Az orosz kutatók remélik, hogy a misszióból nyert adatok segítenek előkészíteni a huzamos emberi űrexpedíciókat, például egy Mars-utazást. Oroszország azt tervezi, hogy 2030-ra létrehoz egy bázist a Holdon, ahonnét űrhajósok hosszabb utakra indulhatnak, például a Marsra.

origo.hu