Újabb autóipari kutatások kezdődtek a Miskolci Egyetemen. A programot az Európai Unió több mint 600 millió forinttal támogatja. A cél az autóelektronika forradalmasítása.

Elsősorban az autóipar lehet a haszonélvezője annak a kutatási programnak, amely most indult el a Miskolci Egyetemen (ME). A korábban bejelentett kutatási területeken túl ezúttal az úgynevezett forraszanyagok fejlesztése a cél. A munkában részt vevők azt akarják elérni, hogy a ma még gyakorta használt ólomötvözetek helyett környezetbarát, de tartós anyagokat alkalmazzanak az autóelektronika gyártásánál.

Kékesi Tamás professzor, a program szakmai vezetője tájékoztatóján elmondta: a szórakoztató elektronikában már régóta ólommentes anyagokat használnak a különböző szerkezeti elemek összeforrasztásához. A járműipar azonban haladékot kapott az Európai Uniótól, mivel a ma ismert környezetbarát forraszanyagok kevésbé bírják a komolyabb igénybevételt, amelyek ezáltal megbízhatatlanná tennék és teszik az elektronikát.

Ez lenne a most elindult kutatási program egyik célterülete, vagyis olyan forraszanyagok, technológiák kutatása és alkalmazhatóságának vizsgálata, amelyek minden tekintetben egyformán megfelelnek a működési és tartóssági elvárásoknak, a nagy igénybevételnek, valamint a környezetvédelmi elveknek.

A professzor hozzátette: az autó értékének immár meghatározó része az elektronika, ezért fontos, hogy ezek az alkatrészek 10 év után is megfelelően és megbízhatóan működjenek. A másik célterület az autók hűtési rendszere, amelynél a most alkalmazott forrasztások élettartamát a magas hőmérséklet csökkentheti. Kékesi Tamás kiemelte: tiszta technológiákat szeretnének létrehozni, amelyek esetében a melléktermékeket is fel lehet dolgozni.

A Miskolci Egyetemen elkezdődött kutatásban még másik két intézmény, a szintén miskolci Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Kft., valamint az MTA debreceni Atommagkutató Intézete (Atomki) vesz részt. Fülöp Zsolt, az Atomki igazgatója érdeklődésünkre elmondta: magas színvonalú berendezéseik sokrétű vizsgálatok lebonyolítására alkalmasak, így például a forraszanyagok kutatásában is szerepet tudnak vállalni. Ezért is kérte fel őket a ME a programban való részvételre.

Gácsi Zoltán, a kutatás legjelentősebb részét felvállaló műszaki és anyagtudományi kar dékánja kiemelte: a campuson négy hasonló program eredményeként immár kétmilliárd forint értékű kutatómunka zajlik. Dobróka Mihály, a ME rektorhelyettese mindehhez azt fűzte hozzá, hogy a kutatásokkal sokat nyernek a magyar autóipari beszállítók, különösen azok, amelyek a térségben működnek.

nol.hu