A furcsa, barázdált felszínforma mélyebb betekintést nyújthat a Mars geológiai történelmébe, állítják a Washingtoni Egyetem kutatói.
Az amerikai geológusok az újonnan felfedezett alakzatokat periodikus alapkőzet-gerinceknek (bedrock ridges) nevezték el. A gerincek homokdűnékhez hasonlítanak, ám nem a homok felhalmozódása hozta létre őket, hanem a szélerózió - állapította meg a D. Montgomery professzor (Washingtoni Egyetem) által vezetett kutatócsoport. Bár a felszínt borító, ún. alapkőzetek általában kifejezetten kemények, az érdekes barázdák valószínűleg egy sokkal puhább, jobban erodálódó anyagból épülnek fel. Alakjukat egy szokatlan fajta szélerózió okozza, amelyek valószínűleg intenzív, az uralkodó széljárás irányára merőleges légmozgásokhoz köthetőek.
Az eddig ismeretlen marsi felszínformák a földi geológiai formák közül leginkább talán az ún. jardangokhoz (agyaggerincek) hasonlítanak. Ezek az agyagsivatagokban kialakuló, a széliránnyal párhuzamos formák keletkezésüket annak köszönhetik, hogy a felszínt borító kemény kérget a szél itt-ott felszakítja, hosszú, párhuzamos barázdákat alakítva ki. A marsi, periodikus alapkőzet-gerincek esetében a szakemberek úgy gondolják, hogy a magas felszíni szeleket egy földi alakzat téríti el, és ott koptatják a kőzeteket, ahol visszatérnek a felszín közelébe. A gerincek közötti távolság attól függ, meddig tart, míg a szél visszaér a felszínig, ami pedig a szél erősségével, az eltérülés mértékével és az atmoszféra sűrűségével hozható összefüggésbe.
A Mars Reconnaissance Orbiter HiRISE (High Resolution Imaging Science Experiment) nevű kamerájának felvétele az újonnan felfedezett, barázdált marsi felszínformáról kisebb (alul) és nagyobb (fent) felbontásban (NASA).
A felfedezés azért fontos, mert ha a gerincek a szél által a dűnékbe rétegzett anyagból jöttek volna létre, akkor nem lehetne információkat szerezni a felszínt korábban alkotó összetevőkről. Ám ha a barázdált minták kialakulásáért valóban a szél általi erózió a felelős, akkor a kutatóknak még mindig van esélyük a múltbeli állapotokra következtetni. A geológusok így ugyanis visszatekinthetnek a marsi történelem korábbi korszakaiba, mivel a szél azokra az időkre jellemző felszíni rétegig koptatta vissza a köveket.
A Montgomery és kollégái (J. Bandfield tudományos munkatárs és Scott Becker egyetemi hallgató) a Journal of Geophysical Research nevű folyóirat március 9-i számában publikálták felfedezésüket. A szerzők kiemelik, hogy bár a Földön léteznek hasonló felszíni alakzatok, de ezek formálódásában leggyakrabban nem a szélnek, hanem a víznek van domináns szerepe; ugyanakkor a Marson (jelenleg) nincsenek felszíni vízfolyások, így a felszínformák erózióját egyértelműen a különböző légmozgások okozzák.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.