Az Európai Unióban akár 6 millió új munkahely is létrejöhet 2020-ig, ha az unió 20 százalékról 30 százalékra változtatja az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó célját.

Az új növekedési pálya Európa számára (A New Growth Path for Europe) című tanulmány szerzői szerint a klímaváltozás elleni küzdelem a köztudatban eddig úgy élt, mint rendkívül költséges és igen kétes kimenetelű erőfeszítés, holott a klímaváltozás elleni küzdelem komoly gazdaságösztönző hatással bír.    

Az unió gazdasága akár 0,6 százalékponttal nagyobb mértékben is növekedhetne évente, a beruházások hazai össztermékhez (GDP) mért aránya pedig 18 százalékról 22 százalékra emelkedhet a kibocsátás-csökkentési cél emelésével.     Az éghajlatváltozás elleni küzdelem így az alacsony növekedéssel és nagy munkanélküliséggel jellemezhető jelenlegi gazdasági helyzet gyökeres megváltoztatásáért vívott harc is egyben, amelynek révén az unió új növekedési pályára állhat - hangsúlyozta Carlo Jaeger, a klímaváltozás hatásait kutató potsdami tudományos intézet munkatársa.    

Mindenekelőtt a közérzület és a befektetői hangulat megváltoztatásán, áthangolásán kell dolgozni - mondta a szakember. "A klímaügy nem igazán vonzó és divatos, nem szexi téma" - emelte ki Jaeger, aki szerint azonban a szemléletbeli fordulat ösztönzésével és a piaci, befektetői várakozások formálásával nagyot lehet lendíteni az ügyön. Ezt szolgálná az 1990-es bázisévhez képest nem 20, hanem 30 százalékos kibocsátás-csökkentési cél, amely az unió elkötelezettségét jelképezhetné.    

Ügyes politikával és jó szabályozással valóságos befektetési hullámot lehet indítani, ha elég erős lendületet ad az állami részvétel a magántőke megmozgatásához - mondta Diana Mangalaglu, a tanulmány egyik szerzője. A szakértő rámutatott: az 1929-ben kitört nagy gazdasági világválságból is az állami beruházások révén lábalt ki az Egyesült Államok. Most hasonló a helyzet, csak a zöld technológiák terjesztése a feladat - mondta.     A legnagyobb lehetőségek az energetikában és az épített környezet átalakításában rejlenek. Az alacsony kibocsátást eredményező megoldások alkalmazása - például a lakóépületek szigetelése és a fűtési rendszerek felújítása - növelheti a foglalkoztatottságot, ösztönözheti az innovációt, és nagyobb gazdasági növekedéshez vezet.    

A modellszámítások szerint az unió összesített GDP-jéhez közel 850 milliárd dollárral járulhat hozzá a klímaváltozás elleni harc 2020-ig. "Nem igaz tehát, hogy a károsanyag-kibocsátás csökkentése a gazdaságot is visszafogja. Éppen ellenkezőleg, a klímavédelem új növekedési pályára terelheti az unió gazdaságát" - emelte ki Carlo Jaeger.

hvg.hu