A baktériumok gyorsan képesek reagálni környezetük változásaira. Egy adott antibiotikum ideig-óráig hatásos ellenük, ám előbb-utóbb kialakulnak a szerre rezisztens törzsek. Időnként olyan szuperbaktériumok is létrejöhetnek, melyek az ismert ellenanyagok túlnyomó részére immunisak - s ez a folyamat a szennyvíztisztító telepeken különösen nagy eséllyel megy végbe.

A szennyvíz tisztítása sok lépésből áll. Ezek egyike, az úgynevezett biológiai fázis, amelynek során az élő szervezetekre ártalmas anyagokat mikroorganizmusok segítségével távolítják el. A folyamat alatt e baktériumok számára ideális környezetet biztosítanak, hogy azok minél nagyobb mennyiségben legyenek jelen a tisztítandó vízben. Noha veszélytelen szervezetekről van szó, mielőtt a víz visszakerül a környezetbe, klórral vagy ultraibolya sugárzással megölik a baktériumokat. Ezek a módszerek azonban nem pusztítják el az összes mikroorganizmust, egy elenyésző hányaduk mégis kikerül a szennyvíztisztítóból.

A Michigani Egyetem kutatói azt vizsgálták, mennyire változnak meg a mikrobák a tisztítási folyamatok alatt. Az Acinetobacter nevű szervezet életképességét tanulmányozták különböző antibiotikum-keverékek jelenlétében. Ez a kórokozó, mely embereknél tüdőgyulladást okozhat, igen gyorsan képes alkalmazkodni az antibiotikumokhoz. Összehasonlították a Huron folyó Acinetobactereinek ellenálló képességét - mielőtt és miután egy nagy szennyvíztisztító telep visszavezeti a vizet a folyóba. Azt is megvizsgálták, hogyan változik a baktérium a tisztítás egyes fázisai után.

Az eredmények megrázóak voltak. A folyó alsó szakaszán közel háromszor annyi rezisztens baktériumot találtak, mint azon a részen, ahol a tisztított víz még nem keveredik a folyóval. A tisztítás minden lépése után egyre több volt a rezisztens Acinetobacter, s a legnagyobb változás - amikor számuk megtízszereződött - éppen a biológiai fázis után következett be.

nol.hu