Ausztrál kutatóknak sikerült megoldani, hogy egy mikroméretű motor elég erőt fejtsen ki a szervezetben való mozgáshoz. Az eredmény nagy lépés a mikrorobotok orvosi alkalmazása felé, bár példát egyelőre csak sci-fi-ből ismerünk.
Számos olyan zug van az emberi szervezetben, ahová a mai sebészeti eszközökkel nem lehet kíméletesen eljutni. A jövőben a mikro- és nanorobotok jelenthetik erre a megoldást (a mikrométer a méter milliomod, nanométer a méter milliárdod része).
Ilyen méretekben a hagyományos elektromotorok nem alkalmazhatók, mert ezek már a milliméteres tartományban sem hatékonyak. Az elmúlt évek kutatásai alapján kiderült, hogy a megoldást az úgynevezett piezoelektromos anyagok jelenthetik. Vannak olyan kristályok, amelyekben összenyomás hatására elektromos feszültség keletkezik, illetve fordítva: elektromos feszültség hatására alakváltozás jön létre rajtuk: a kristály összehúzódik vagy kitágul. Ilyen kristály például a kvarc. A rákapcsolt feszültségnek köszönhetően e megnyúlás és összenyomódás többször előfordul, mely hatására rezgőmozgást végez a kristály Ez az "előre-hátra" történő, lineáris mozgás azonban nem alkalmas meghajtásra, valamilyen módon körmozgássá kell alakítani.
Ennek eddigi legkisebb méretekben történő megvalósításáról számoltak be most ausztrál kutatók a Journal of Micromechanics and Microengeneering című szaklapban. James Friend és kollégáiegy olyan szerkezetet készítettek, amelynek állórésze mindössze 250 mikrométer átmérőjű, azaz a milliméter negyede. A motor kimenő teljesítménye 4,25 mikrowatt, ami a kutatók szerint elég lehet a kisebb emberi artériákban való mozgáshoz is - ezt azonban még bizonyítaniuk kell.
A motor szerkezete a baktériumok egyik mozgásszervéhez, az ostorhoz (flagellumhoz) hasonló. A bakteriális flagellumok egy sejtmembránba ágyazott parányi motort tartalmaznak, ami a hozzá kapcsolódó, sejten kívül elhelyezkedő helikális filamentumot (csigavonalban tekeredő szálat) propellerként forgatva hajtja előre a baktériumot - olvasható a Pannon Egyetem honlapján, ahol szintén folynak kutatások a bakteriális flagellumok szerkezetének és működésének felderítésére, komponenseik lehetséges technológiai alkalmazásának vizsgálatára. Ehhez hasonló rendszerben helyezték el a kristályokat, így alakult ki az állórész egyik végén a forgó mozgás. (Érdemes megemlíteni, hogy a szerkezet mérete jóval nagyobb, mint a baktériumostor, tehát nem nanomotorról van szó. A valódi nanomotorokkal folytatott kísérletekben az élő szervezetben lévő molekulákat próbálnak úgy összerakni, hogy kialakuljon a forgó mozgás.)
Bár az alkalmazásra még várni kell, a kutatók várakozásait jelzi, hogy az eddigi rekordenél 70%-kal kisebb motor a Proteus nevet kapta, a Fantastic Voyage
című 1966-os sci-fi egy milliméterre zsugorított járművéről, amelyet egy haldokló beteg vérébe fecskendeznek be, hogy megmentsék.
origo.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.